2014.március 21. napján megjelent az Adó- és Vámértesítő 2014/03. száma melyben a NAV részletes tájékoztatást ad arra vonatkozóan, hogy mely vállalkozások kötelesek a nyugtaadást pénztárgéppel teljesíteni.

"A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 1. számú melléklete határozza meg azt a kötelezetti kört (adóalanyokat, üzleteket, illetve mozgóboltokat), akik nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget.

Általánosságban leszögezhető, hogy a végzett tevékenység jellege határozza meg azt, hogy az adóalany kötelezett-e pénztárgép használatára vagy sem, e tekintetben változás a korábbi, a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet szerinti szabályozáshoz képest nem történt. A pénztárgépes nyugtaadási kötelezettség szempontjából annak van jelentősége, hogy a vállalkozás ténylegesen milyen tevékenységet végez, nem pedig annak, hogy a vállalkozás tevékenységi engedélyében, illetve az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványában milyen TEÁOR számú tevékenység szerepel. A pénztárgép használatának kötelezettsége az adóalany által folytatott tevékenység TEÁOR számától függ. Ha az adóalany olyan tevékenységet folytat, melynek TEÁOR száma az NGM rendelet 1. számú mellékletében szerepel, abban az esetben nyugtaadási kötelezettségének kizárólag pénztárgéppel tehet eleget.

Az NGM rendelet 1. számú melléklete alapján pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok, üzletek, illetve mozgóboltok:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés,

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Kereskedelmi tevékenységnek a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) alkalmazásában a kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenység minősül. Továbbá a kiskereskedelem részeként a vendéglátási tevékenység is ide sorolandó. Bár a kereskedelmi törvény üzletre vonatkozó definíciója a szolgáltatási tevékenységet nem említi, a szolgáltatási tevékenységek (pl. javítás, karbantartás) esetében is fennáll a gépi nyugtaadás kötelezettsége, amennyiben azok nyújtása üzletben, mozgóboltban történik.

A Kertv. 2. § 27. pontja szerint üzlet a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A gépi nyugtaadási kötelezettség szempontjából az a meghatározó, hogy üzletnek az adott tevékenységre létrehozott, vagy arra használt, állandó jellegű, állandó jelleggel az adott tevékenységhez használt épület, épületrész, helyiség tekintendő, ahol adott a pénztárgép beállításának és használatának lehetősége.

A Kertv. 2. § 17. pontja szerint mozgóbolt a kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.

Az NGM rendelet 1. számú melléklete egyes tevékenységeket kivesz a kötelezetti körből. Ezen kivételek közé tartozik a mozgó vendéglátási szolgáltatásnyújtás. Mozgó vendéglátásnak minősül a mozgó ételszolgáltatás, vagyis helyben, azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas ételek és italok készítése és szolgáltatása mozgó (motorizált vagy nem motoros) járműről. Ezen szolgáltatások mellett nem biztosítanak ülőhelyet és nincs pincéri felszolgálás sem. A mozgó vendéglátás feltétele az is, hogy az „üzlet” változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben. Ilyen például a hot-dogos, vagy a fagylaltos kocsi.

A TEÁOR 47.91 „Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” esetén sem kötelező a pénztárgép használata. Ugyanakkor abban az esetben, ha az értékesítésre annak nyílt árusítást végző üzletében, bemutatótermében kerül sor, már fennáll a pénztárgéppel történő nyugtaadás kötelezettsége.

Nem köteles pénztárgépet használni az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó sem, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja. Mindez azt is jelenti, hogy az élelmiszeripari tevékenységet folytató egyéni vállalkozó pénztárgép üzemeltetési kötelezettsége alól akkor sem mentesül, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja.

Az ipari tevékenység definiálásához segítséget nyújt a TEÁOR magyarázata. A „C. Feldolgozóipar” rész felvezető szövege alapján a feldolgozóipari tevékenységgel, az anyagok átalakításával új terméket állítanak elő, mely lehet felhasználásra, fogyasztásra alkalmas késztermék, és lehet további feldolgozásra előállított félkész termék is. A feldolgozóiparhoz tartozó gazdasági egységek általában üzemek, gyárak, ezen túl azonban ide tartoznak az olyan gazdasági egységek is, amelyek kézi erővel (kézműipari módszerekkel) vagy bedolgozás keretében alakítják át az alapanyagokat új termékké, továbbá azok is, amelyek olyan termékeket adnak el a fogyasztóknak, amelyek gyártási és értékesítési helye azonos, pl. pék, mérték utáni szabó. A feldolgozóipari szakágazat alá a 10-33 TEÁOR szerinti tevékenységek sorolandók, pl. élelmiszergyártás, ruházati termék gyártása, textilgyártás, stb.

A kivételek közé tartozik továbbá a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet, a termelői borkimérés, valamint az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai.

A jogszabályban nevesített kivételeken túl az egyes alkalmi rendezvényeken (pl. vásár, búcsú, fesztivál, lovasverseny), vagyis kitelepüléseken, az ott felállított standokon – magának a kitelepülésnek a helyszínén – sem kötelező a pénztárgép használata. Ennek oka az, hogy az NGM rendelet 1. számú mellékletében a kiskereskedelmi tevékenység körében a TEÁOR 47.8 „Piaci kiskereskedelem” alágazat nem szerepel. Ebbe az alágazatba tartoznak azok a kiskereskedelmi tevékenységek, amelyek keretében különböző új vagy használt árukat kínálnak általában mozgatható standokon, közterületen vagy piacokon. Kitelepülés esetén alkalmilag és ideiglenesen felállított elárusítóhelyekről beszélhetünk, így ez az értékesítési forma nem meríti ki sem az üzlet, sem a mozgóbolt fogalmát.

Néhány jellemző példa arra, hogy mely tevékenységek folytatása esetén kötelező, illetve nem kötelező a pénztárgéppel történő nyugtakibocsátás.

Fodrászat, kozmetika: Tekintettel arra, hogy a 96.02 „Fodrászat, szépségápolás” alágazat az NGM rendelet 1. számú mellékletében nem szerepel, a fodrászok, kozmetikusok, amennyiben kizárólag ezen szolgáltatási tevékenységet folytatják, vagyis kiskereskedelmi értékesítést nem végeznek, pénztárgép használatára nem kötelezettek.

Cipőjavítás: Miután a 95.23 „Lábbeli, egyéb bőráru javítása” tevékenység az NGM rendelet szerinti felsorolásban szerepel, a cipészmesternek cipőjavítás esetén kötelező pénztárgéppel nyugtát adnia. Amennyiben azonban egyéni vállalkozóként kizárólag lábbeli gyártását és annak értékesítését végzi, méghozzá ugyanabban a helyiségben, e tevékenysége kapcsán nem kötelezett pénztárgép használatára.

Munkahelyi büfé: A jogszabály szövegében az 56.1 és az 56.3 TEÁOR szám között nem „-” (kötőjel), hanem „és” szó szerepel. Ebből következően az 56.29 „Egyéb vendéglátás” tevékenység nem tartozik a rendelkezés hatálya alá, vagyis e tevékenység folytatása esetén nem kötelező a pénztárgép alkalmazása.

Hipermarketben lévő 1 nm-es, mozgatható pult: Bár kiskereskedelmi tevékenység végzését szolgálja, nem tekinthető az adott tevékenységre létrehozott vagy arra használt, állandó jellegű, állandó jelleggel az adott tevékenységhez használt épületnek, épületrésznek, helyiségnek, s ezáltal nem minősül üzletnek, vagyis ez esetben pénztárgép használati kötelezettség nem áll fenn.

Virágkoszorú-készítés: Tekintettel arra, hogy a 01.19 „Egyéb, nem évelő növény termesztése” TEÁOR-hoz tartozó magyarázat szerint a virágkereskedők által elkészített csokrok, koszorúk készítése – attól függően, hogy nagy- vagy kiskereskedelemről van szó – a 46, illetve a 47 TEÁOR alá tartozik, a virágcsokrok, virágkoszorúk kiskereskedelmi értékesítése esetén felmerül a pénztárgép használatának kötelezettsége.

Étterem utcai terasza: Amikor az értékesítés körülményeiből adódóan a fogyasztóhely az adott üzlethez kapcsolódva kerül kialakításra, a vendégek kiszolgálása az adott üzletből történik, akkor azt a pénztárgépes nyugtaadási kötelezettség szempontjából az üzletben folytatott tevékenységként kell megítélni, vagyis ez esetben kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.

Dísznövény-értékesítés fóliasátorban, üvegházban: A fóliasátor, üvegház sem épületnek, sem épület részének, illetve helyiségének nem tekinthető, így nem minősül üzletnek, tehát nevezett tevékenység végzése esetén az adóalanynak nem kötelező pénztárgéppel nyugtát adnia.

A pénztárgép használatra kötelezett adóalany gépi nyugtaadási kötelezettsége alól kizárólag akkor mentesülhet, ha minden termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alkalmával – a vonatkozó jogszabályokban meghatározott adattartalmú – számla kibocsátásáról gondoskodik. Ez esetben azonban figyelemmel kell lenni az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben előírt, számlakibocsátáshoz kapcsolódó bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére.

Ugyanakkor annak, hogy a tevékenysége folytán pénztárgép használatra nem kötelezett adóalany – saját döntése alapján – nyugtakibocsátási kötelezettségének kézi nyugta kiállítása helyett pénztárgéppel tegyen eleget, nincs jogszabályi akadálya.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal"