Mikor a jegyzőkönyvben vagy határozatban felemlítik a kifejezést, akkor rendre azt hiányolják, hogy az áru származásának kiderítése érdekében nem tett meg mindent az adózó.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy az adózónak meg kell-e vizsgálnia az áru eredtét, annak gyártóját, vagy importőrét fel kell-e derítenie a szerződéskötést megelőzően, továbbá ismernie kell-e azt az értékesítési útvonalat, amelyen keresztül hozzákerült a termék. Nyilvánvalóan ilyen ellenőrzési kötelezettsége egyetlen adózónak sincs, ezt a követelményt nem fogalmazza meg jogszabály.

Amikor a hatósági irat nyomvonal ellenőrzés hiányát rögzíti, akkor 3012/2018 NAV útmutató 27. pontjában található ellenőrzési kötelezettségre célozhat a revizor. Azonban az útmutató, nem jogszabály annak betartására az adóalany nem kötelezett. Az említett útmutató gyakorlatilag a NAV ellenőrzés egységesített módszertanát kívánja meghatározni, így leginkább a revizoroknak íródott, rájuk nézve elvileg kötelező, bár nem minősül utasításnak.

Az útmutató által említett nyomvonal ellenőrzés egyébként nem az áru értékesítési nyomvonalára irányul, így annak jegyzőkönyvi említése, hiányolása még az elvileg a revizorra kötelező NAV útmutató sem szolgálhat alapot.

Gyakorlatilag a NAV által megalkotott kifejezéssel azt kívánják megkövetelni a revizortól, és azt ajánlják az adózónak, hogy a számlán kívül minden más olyan iratot és körülményt gyűjtsön össze, amely alapján a gazdasági esemény megtörténte bizonyítható.

Az útmutató a következőket tartalmazza:

A lefolytatott üzleti ellenőrzési eljárással ellenőrizhető kapcsolatot (nyomvonalat) kell létrehozni a számla és az alapjául szolgáló ügylet között annak érdekében, hogy lehetővé váljon annak ellenőrzése, hogy a számla tükrözi-e a létrejött termékbeszerzést vagy igénybe vett szolgáltatást. Ez a kapcsolat akkor megbízható, ha az igazoló dokumentumok és a feldolgozott tranzakciók közötti kapcsolat könnyen követhető és tükrözi a ténylegesen bekövetkezett folyamatokat. Az eljárás eredményeként az adólevonási jogot érvényesítő adóalanynál a gazdasági eseményt nem kizárólag az általa befogadott számla dokumentálja, a számla általában csupán egyetlen dokumentum az egyazon tranzakcióhoz kapcsolódó és azt dokumentáló több dokumentum közül (például megrendelés, szerződés, fuvarokmány, bankkivonat, fizetési felszólítás, stb.).   

Fentiek alapján javasoljuk, hogy ellenőrzés során hívják fel a figyelmét a revizornak, hogy az áru nyomvonal ellenőrzése nem az áru eredet ellenőrzését jelenti, és ennek következtében az áru eredet ellenőrzés elmaradása nem vezethet az adólevonási jog elvitatásához.