##Kinek és mi után kell kiegészítő bányajáradékot fizetni? A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1.§ (1) bekezdés a) pontja értelmében (2021. július 23.-án lépett hatályba) kiegészítő bányajáradék fizetésére kötelezett az a vállalkozás, amely **a)** a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére kötelezett, és **b)** főtevékenységként ba) kőfejtés, gipsz, kréta bányászata (TEÁOR 0811), bb) kavics-, homok-, agyagbányászat (TEÁOR 0812), bc) cementgyártás (TEÁOR 2351), illetve bd) mész-, gipszgyártás (TEÁOR 2352) tevékenységet végez, és **c)** a 2019. évi nettó árbevétele - ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást - elérte vagy meghaladta a 3 000 000 000 forintot. A kiegészítő bányajáradékfizetésre tehát csak azon vállalkozások kötelezettek, akik a fentebb felsorolt főtevékenység valamelyikét végzik és a 2019. évi nettó árbevétele meghaladja a 3 milliárdot. Amennyiben a felsorolt három feltételből bármelyik nem teljesül, úgy kiegészítő bányajáradékot nem kell fizetnie a vállalkozásnak. Amennyiben kiegészítő bányajáradék fizetésre kötelezett a vállalkozás, és a Rendeletben meghatározott homok, kavics, illetve cement ár felett értékesíti ezen termékeit, úgy különadó fizetésre kötelezetté válik. Ezen rögzített árak - általános forgalmi adó nélkül - a Rendelet 1.§ (2) bekezdése szerint a következők: * osztályozott homok 700 forint/tonna, * osztályozott kavics 900 forint/tonna, * osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna, * természetes homokos kavics 700 forint/tonna, * cement 20 000 forint/tonna A kiegészítő **bányajáradék alapja** a homok, kavics, illetve cement értékesített mennyisége, a Rendeletben rögzített áron felüli értékesítést meghaladó árbevétel. (A kiegészítő járadék alapja tehát nem más, mint az „elvárt, tisztességes hasznot” meghaladó árbevétel.) A kiegészítő bányajáradék mértéke nem más, mint a járadék alapjának a 90%-a. (Tisztességes hasznot meghaladó árbevétel 90%-a.) A kiegészítő bányajáradékot költségként az 53-as számlaosztályban kell elszámolni. A Rendelet a kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettség mellett rögzíti, hogy amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére (például a 2019. évi árbevétele nem érte el a 3 milliárdot), abban az esetben is – a korábban rögzített forint/tonna értékek figyelembevételével – **tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie**. A kiegészítő bányajáradék fizetésére nem kötelezett értékesítő, amennyiben a tisztességes haszonkulcsnak megfelelő áraktól eltérően **tisztességtelen haszon szerzésére irányuló ármegállapítást alkalmaz, a NAV adóigazgatási eljárást kezdeményezhet.** A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú, „Bányajáradék befizetés” elnevezésű számlára. A kiegészítő bányajáradék önbevallásához szükséges nyomtatvány a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat honlapján ([https://mbfsz.gov.hu/kiegeszito-banyajaradek-onbevallas](https://mbfsz.gov.hu/kiegeszito-banyajaradek-onbevallas)) megtalálható.