SZJA törvény magyarázatokkal 2015 - page 202

202
A személyi jövedelemadóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal
Részarány földtulajdon szerzési értéke
A saját jogon és emellett vásárlással is szerzett részarány földtulajdon összevont nevesítésének, illetve
kiadásának esetén az ingatlan (vagy annak egy része) átruházásából származó jövedelemmegállapítása
során a saját jogon szerzett részarány földtulajdon nem tekinthető ellenérték nélkül szerzettnek. A szö-
vetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény és az említett törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabá-
lyokról szóló 1992. évi II. törvény szerint saját jogon szerzett részarány földtulajdon ugyan ellenérték
nélkül került az arra jogosultak tulajdonába, de ezt a szerzési jogcímet sem a hivatkozott törvények,
sem más jogszabály nem minősíti a személyi jövedelemadó szempontjából ellenérték nélküli (azaz
ingyenes) szerzésnek. Asaját jogon szerzett részarány-földtulajdon átruházásából származó jövedelem
esetén tekintettel arra, hogy a szerzési érték ismeretlen (de nem ellenérték nélküli szerzésről van szó),
a bevétel (az ellenérték) 75 százaléka tekintendő a megszerzésre fordított összegnek azzal, hogy más
kiadás költségként nem számolható el.
Avásárolt földtulajdon esetében a szerzés értéke megállapítható, ezért ezek értékesítéséből származó
jövedelem megállapításánál a bevételből szerzési érték címén a vételárat kell (az egyéb költségtételek
mellett) levonni. A kétféle jogcímen (saját jogon, illetőleg adásvétel útján) szerzett ingatlan nagysága
a vonatkozó okiratok alapján elkülönítve megállapítható, ezért az Szja tv-ben foglalt kétféle szerzési
összeg meghatározás alkalmazásának nincs akadálya.
Ilyen esetben az értékesíteni szándékolt földtulajdon szétválasztható abból a szempontból is, hogy
melyiknél ismert a szerzésére fordított összeg és melyiknél nem. Így az adóalap meghatározására
vonatkozó törvényi rendelkezés, az Szja tv. 62. § (2) bekezdése, illetőleg a 62. § (3) bekezdése nem
vagylagos viszonyban állnak egymással, hanem egymás mellett alkalmazandók.
Az Szja tv. 62. § (3) bekezdése ugyanis nem minden előfeltétel nélkül alkalmazható módszer.
A törvény ezt csak abban az esetben teszi alkalmazhatóvá, ha a megszerzésre fordított összeg
meghatározása az Szja tv. 62. § (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg.
A részarány földtulajdon juttatás a vagyonnevesítés egyik különös formája, mely során szerzett
termőföld elidegenítése esetén az ingatlanértékesítés általános szabályait kell alkalmazni. Abban az
esetben, ha a megszerzésre fordított összeg az Szja tv. 62. § (2) bekezdése alapján nem állapítható
meg – és a részarány földtulajdon juttatása jellemzően ilyen – akkor a saját jogon szerzett részarány
értékesítése esetén a bevétel 75 százaléka minősül szerzésre fordított összegnek.
(3a) Ha az ingatlan értékesítése – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevé-
kenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)–(3)
bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelem-
nek minősül.
Amennyiben az ingatlan értékesítése az Szja tv. 3. § 46. pontja szerinti gazdasági tevékenységnek
minősül, akkor az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok
szerint kiszámított összeg – az összevont adóalap részeként – önálló tevékenységből származó jöve-
delemként válik adókötelessé. Ebben az esetben a tulajdonban tartás időszakára tekintettel azonban
a megállapított jövedelem tovább nem csökkenthető, azaz nem alkalmazhatók az Szja tv. 62. § (4) és
(6) bekezdései. Amennyiben az ingatlanértékesítés gazdasági tevékenység keretében történik, akkor
a jövedelmet 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli, ami költségként
nem számolható el. Ilyen esetben a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás alapja az
ingatlanértékesítésre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelem 78 százaléka.
(4) Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha
az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)–(2) bekezdés rendel-
kezései szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet
1...,192,193,194,195,196,197,198,199,200,201 203,204,205,206,207,208,209,210,211,212,...470
Powered by FlippingBook