Az Európai Parlament október 5-i ülésén jóváhagyta a határokon átnyúló csalási és korrupciós bűncselekmények felderítését végző Európai Ügyészség (European Public Prosecutor's Office – EPPO) felállítását. Az új uniós hivatal 20 tagállam megerősített együttműködésének keretében jön létre; Magyarország nem vesz részt az együttműködésben.

Az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések (strukturális alapok jogszerűtlen forrásfelhasználása, nemzetközi áfacsalások) vizsgálata során jelenleg csak a tagállami hatóságok járhatnak el, de az ő joghatóságuk az országhatárokig terjed. Az EPPO az egész EU-ra (de legalábbis a résztvevő államokra) kiterjedő hatáskörének köszönhetően viszont képes lehet hatékonyan egyesíteni a nemzeti és az európai bűnüldözés módszereit, lehetőségeit és eszköztárát. Ennek eredményeképpen gyorsulhat az információcsere, összehangolttá válhatnak a rendőrségi nyomozások, lehetővé válik a gyanúsítottak nemzetközi elfogása, számláik és vagyonuk gyors lefoglalása vagy befagyasztása.

A kétszintű ügyészi kollégiumként működő hivatal székhelye Luxemburgban lesz, a központi szintet jelentő Európai Főügyésszel (European Public Prosecutor), a decentralizált szintet pedig a résztvevő tagállamokban tevékenykedő delegált európai ügyészek (European Delegated Prosecutors) alkotják.

Az Európai Ügyészség a tervek szerint szorosan együttműködik az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységével (Eurojust) és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), kiegészítve ezek munkáját az elcsalt adófizetői pénzek minél nagyobb hányadának visszaszerzése érdekében.

Az Európai Unió Tanácsának végső jóváhagyását követően az EPPO várhatóan 2020-ban vagy 2021-ben kezdheti meg működését.