Az idei évtől igazán hosszú hétvége a Húsvét, miután a nagypénteket is munkaszüneti nappá nyilvánította az Országgyűlés. A négynapos pihenést azonban nem mindenki élvezheti igazán, ugyanis vannak olyan munkáltatók illetve olyan munkarendek, ahol a munkáltató működésével, a tevékenység végzésével összefüggésben a munkavállalók munkaszüneti napon is beoszthatók munkavégzésre.

A munka törvénykönyvének 102. § (2)-(3) bekezdése felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkavállalók nagypénteken és húsvét hétfőn is beoszthatók munkavégzésre.

Ebbe a körbe tartoznak azok a munkáltatók, illetve munkakörök, amelyek olyan szolgáltatást nyújtanak, aminek rendszeres igénybevételére a helyben kialakult szokás vagy az általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor. Társadalmi szokáson alapul például az ünnepi rendezvényekhez kapcsolódóan a résztvevők ellátása, vásárokon való részvétel, vendéglátás, szórakoztatóipar, benzinkutak szolgáltatásának igénybevétele, idegenforgalmi, turisztikai szempontból kiemelkedő területeken az élelmiszerboltok, dísztárgy, vásári kereskedelem működése.

Munkaszüneti napon munkát végezhetnek azok a munkavállalók is, akik a termelés területén olyan munkáltatónál dolgoznak, ahol megszakítás nélküli tevékenység folyik. [Megszakítás nélküli tevékenységről abban az esetben beszélhetünk, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban vagy naptári évenként kizárólag technológiai előírás alapján meghatározott okból szünetel a tevékenység és társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatást nyújt, vagy a termelés technológiájából fakadó körülmények miatt a termelés másként gazdaságosan nem folytatható (pl. kohászat, napilapgyártás)].

Munkát végezhetnek a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatást nyújtó ágazatokban foglalkoztatottak (így például a távhő szolgáltatóknál, az energia szolgáltatóknál, a közlekedésben foglalkoztatott munkavállalók), továbbá azok a munkavállalók, akiknek a munkája a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik.

Dolgozhatnak az idényjellegű munkakörben foglalkoztatottak, azok a munkavállalók, akik az előállított áru vagy nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődő munkát látnak el.

A munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napokon a külföldön történő munkavégzés sem tiltott, természetesen a munkavégzés helye szerinti szabályok betartása mellett.

A munkaszüneti napon történő munkavégzés azonban többletköltséget jelent a munkáltatóknak, ugyanis a munkaszüneti napon történő munkavégzésért a munkavállalókat 100% munkaszüneti napi pótlék is megilleti a munkabérükön felül.

Abban az esetben, ha a munkavállalók munkavégzésére nagypénteken vagy bármely munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben kerül sor, a fentieken túl 100% rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot is fizetni kell (munkabér + 100% munkaszüneti napi pótlék + 100% rendkívüli munkavégzés pótléka).