##Hirdetések a LinkedIn-en. A közel 700 millió felhasználóval rendelkező LinkedIn, mint a világ legnagyobb szakmai és üzleti közösségi oldala az álláskeresésen túl remek lehetőséget kínál a karrierépítésre, valamint az üzleti és szakmai kapcsolatépítésre. Magánszemélyeken túl több mint 30 millió cég van bejegyezve a LinkedIn-en, akik a munkaerő-toborzás mellett reklám, illetve marketing célokra is használják a felületet, szolgáltatásuk minél szélesebb körben történő megismertetésére. Épp ezért rendkívül sokatmondó és érdekes az olasz Adatvédelmi Hatóság ez év szeptemberi döntése éppen egy LinkedIn-en zajló szolgáltatás értékesítés kapcsán. Egy LinkedIn felhasználó panaszt nyújtott be az olasz Adatvédelmi Hatósághoz egy ingatlanügynökséggel szemben, miután az a LinkedIn-en keresztül ingatlanszolgáltatások nyújtására vonatkozó megkeresést küldött neki anélkül, hogy ehhez a felhasználó hozzájárulását kérte vagy kapta volna. Az ingatlanügynökség azzal érvelt a kapcsolatfelvétel jogszerű mivolta mellett, hogy már a LinkedIn-profil létrehozása magában foglalja a kapcsolatfelvételhez történő hozzájárulást, valamint a felhasználó LinkedIn-profiljának beállításai alapján az üzenetküldési lehetőség a közösségi hálózat minden felhasználójától engedélyezett volt, a beszélgetés csak a panaszos és az ingatlanügynökség számára volt látható, és a szóban forgó ingatlan tulajdonosát a nyilvános ingatlan-nyilvántartási okiratokból nézte ki. Az ingatlanügynökség tehát a LinkedIn használatából származtatta a felhasználó hozzájárulását a marketing célú adatkezeléshez, a hozzájárulás beszerzése ténylegesen nem történt meg. Az Adatvédelmi Hatóság álláspontja szerint a LinkedIn célja az azonos szakmai érdeklődésű személyek összekapcsolása a tudáscsere vagy a munkalehetőségek megkönnyítése érdekében, és nem cél, hogy a felhasználók a platformot arra használják, hogy üzeneteket küldjenek más felhasználóknak termékek vagy szolgáltatások értékesítése céljából, még akkor sem, ha ez a szakmai tevékenységük. Az, hogy egy felhasználó profilja beállításai alapján nyitott-e arra, hogy más közösségi hálózat felhasználóitól kapcsolatfelvételt fogadjon, ebben az összefüggésben lényegtelen. Ami számít, az a – jelen esetben promóciós – cél, amely miatt az üzenetet küldték, és amely cél ellentétes a közösségi hálózat általános szerződéses feltételeiben meghatározott céllal. Az Adatvédelmi Hatóság nem az ingatlan-nyilvántartásból kinyert adatok megszerzését vitatta, hanem azt, hogy ezeket az adatokat később olyan célokra – szolgáltatások népszerűsítésére – használják fel, amelyek nem tartoznak azok közé, amelyre a nyilvános nyilvántartást létrehozták. Vagyis az adatok feldolgozása – az adatok gyűjtésében és az üzenet promóciós célból történő elküldésében – megfelelő jogalap hiányában történt. Az Adatvédelmi Hatóság első körben figyelmeztetést adott ki az ingatlanügynökségnek, amelyben felszólította a megfelelő intézkedések megtételére annak elkerülése érdekében, hogy megfelelő jogalap hiányában ne végezzenek promóciós tevékenységeket. Azonban mivel a Hatóság ismételt megkereséseire az ügynökség nem reagált, a Guardia di Finanza (militarizált rendőrség az olasz Pénzügyminisztérium fennhatósága alatt) katonáinak igénybevételére is szükség volt, amely jelentősen emelte az eljárási költségeket, így ez az ignorálás közel 5000 eurós bírságot eredményezett. A fentiekből a tanulságokat levonva megállapítható, hogy önmagban a reklámcélú kapcsolatfelvétel nem tilos a LinkedIn-en, azonban a felhasználó kifejezett hozzájárulása hiányában nem csak a közösségi platform ÁSZF-jét sértjük vele, hanem szembemegyünk az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) idevonatkozó rendelkezéseinek is, miszerint a személyes adatok kezelésének - ebben az esetben - az a feltétele, hogy az érintett kifejezett hozzájárulását adja a személyes adatainak kezeléséhez.