A késedelmi kamat elszámolására a számviteli törvény 77. § (2) bekezdésének b) pontja és a 81. § (2) bekezdésének b) pontja tartalmaz előírást.

E szerint a járó késedelmi kamat elszámolása pénzügyi rendezéshez kötött, így a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó késedelmi kamatot egyéb bevételként akkor lehet elszámolni, ha az mérlegkészítés időpontjáig befolyt (vagy egyéb más módon pl. beszámítással rendezték).

A fizetendő késedelmi kamat elszámolása viszont nem pénzügyi rendezéshez kötött. Amennyiben a vállalkozást a mérlegkészítés időpontjáig – a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó – fizetendő késedelmi kamattal beterhelték és azt a vállalkozás elfogadta, akkor azt egyéb ráfordításként el kell számolni.

A számviteli törvény jelenleg hatályos előírása azonban a 40 eurónak megfelelő Ft költségátalány összeg elszámolására vonatkozóan konkrét előírást nem tartalmaz, így annak elszámolását a számviteli törvény általános előírásaiból kell levezetni, a késedelmi kamat elszámolási szabályok nem alkalmazhatók rá (mivel a Ptk. szabályai szerint ez nem késedelmi kamat, a költségátalánytól függetlenül, külön érvényesíthető a késedelmi kamat).  A számviteli törvény 77.§ (1) bekezdésének és a 81.§ (1) bekezdésének az általános tartalmi előírásaiból következően a fizetendő, járó költségátalányt az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között indokolt kimutatni. A számviteli törvény 29.§ (1) bekezdésének előírása alapján a követelések között kell kimutatni többek között a szállítási, szolgáltatási, egyéb stb. szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igényeket. Így a számviteli törvény előírása alapján a hitelezőnél a késedelmes fizetés miatt járó 40 eurónak megfelelő Ft átalányösszeget a késedelembe esés időpontjával a Ptk. előírása alapján követelésként – a számviteli törvény 29.§ (8) bekezdésének az előírása alapján az egyéb követelések között – állományba kell vennie az egyéb bevételekkel szemben. Az adósnak a késedelembe esés időpontjával a fizetendő 40 eurónak megfelelő Ft átalányösszeget pedig egyéb ráfordításként elszámolva a rövid lejáratú kötelezettségek között kell elszámolnia.