A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) 28. § (5) bekezdése értelmében összevonandó egyéb jövedelemnek minősül az engedményezett követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része.

Követelés engedményezéséből származó jövedelem szerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult [Szja törvény 9. § (2) bekezdés g) pontja].

Amennyiben a magánszemély ellenérték nélkül kapta a követelést, így a követelés ellenében kapott teljes összeg jövedelemnek minősül a követelés kiegyenlítésének időpontjában (amikor az adós a kötelezettségét kiegyenlítette). Mivel az egyéb jövedelem után a magánszemélynek 22 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezik, amit költségként nem számolhat el, úgy a jövedelem 82 százalékét kell adóalapként figyelembe venni az összevont adóalap számításakor. A jövedelem 82 százaléka után a magánszemélynek 15 százalék személyi jövedelemadó és 22 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik.

Az engedményezett követelés kiegyenlítésével a magánszemélynek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik, így az ajándékozás (követelés kiegyenlítése) kapcsán illeték fizetési kötelezettsége nem keletkezik a vagyonszerző magánszemélynek [az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontja].