2014. március 15. napján lépett hatályba az polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, mely előírja, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak 3.000.000,-Ft jegyzett tőkével kell rendelkezniük.

A tőkefeltöltésre a vállalkozások legkésőbb 2016. március 15. napjáig kötelesek, mely kötelezettségüknek töbféle módon is eleget tehetnek. 

Kétrészes cikksorozatunk második részében a jegyzett tőke emelés további módszereiről olvashatnak.

Az  apport rendelkezés bocsátásának határideje.

A 2016. március 15-ig teljesítendő jegyzettőke feltöltés (ha a Kft. jegyzett tőkéje kevesebb, mint 3 MFt, a tőke 3 MFt-ra történő felemelési kötelezettsége) teljesíthető a tagok nem pénzbeni  vagyoni (apport) szolgáltatásával történő tőkeemeléssel is. 

Ha az apportot a tagok nem bocsátják a Kft. rendelkezésére még a változás bejegyzési kérelem cégbíróságra történő benyújtása előtt, az alapító okiratban rögzíteni kell a tőkeemelés teljesítésének határidejét is. Ez a határidő nem lehet hosszabb 3évnél.

Kft-k esetében az apport értékét már nem kell könyvvizsgálóval hitelesíttetni.

Tőkeemelés pénzbeni hozzájárulással történő teljesítésének különös esete

Tőkeemeléskor a Ptk. 3:162. § (1) bekezdése a pénzbeni vagyoni hozzájárulás szolgáltatására sajátos szabályt fogalmaz meg. E szerint, ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

Ebből és a törvény indoklásából az következik, hogy ez a tőkeemelési lehetőség a tagok számára mindenképpen előnyökkel jár. Ugyanis  az indoklás is azt támasztja alá, hogy helyes az a megoldás, ha a taggyűlés a tagok által még nem teljesített  pénzbeni vagyon hozzájárulás teljes vagy részbeni összegében, ha az osztalékfizetés szabályi lehetővé teszik (Szt.  39. § (3) és (3a) bekezdések), döntsön az osztalék fizetésről úgy, hogy a tagok részére a társaság nem fizeti ki az osztalékot, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó és EHO levonása és megfizetése után, ha nem a nettó osztalék összegével csökkentse a jegyzett de még be nem fizetett tőke összegét, azaz tudja be a tőkeemelés teljesítésébe. Ha egy év adózott eredményével kiegészített eredménytartaléka erre nem elegendő, akkor a következő években is hasonlóan kell eljárni mindaddig, amíg a tőkeemelés teljesítetté nem válik (nulla lesz a jegyzett de még be nem fizetett tőke számla egyenlege).

Ez a megoldás alkalmazható a jegyzett tőke kötelező minimumra történő felemelésére is.