2015. január 1-jétől a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao törvény) 4. § 23. pontja kiegészült egy új f) ponttal. Eszerint kapcsolt vállalkozásnak minősül „az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg”.

Ugyanezen ponttal került kiegészítésre az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. örvény (Art.) 178. § 17. pontjában definiált kapcsolt vállalkozás is, így e jogszabály alapján is kapcsolt vállalkozás jön létre az adózó és más személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel.

A jogi személy ügyvezetésének fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:21. §- a tartalmazza. Ennek értelmében „a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult”.

Mindezek alapján, ha két vagy több jogi személynek ugyanaz a természetes személy az ügyvezetője, úgy önmagában az azonos ügyvezetés megalapozza a kapcsolt vállalkozás létrejöttét, függetlenül attól, hogy egyéb szempontból nem lennének kapcsoltak. Problémát jelenthet az ügyvezetés egyezőségének a megítélése abban az esetben, ha a jogi személynél az ügyvezetést testület látja el. Amennyiben a testület tagja együttesen képviselik a jogi személyt, úgy más személlyel csak abban az esetben válik kapcsolt vállalkozási viszonyba, ha ugyanezen testület együttesen látja el az ügyvezetést a másik jogi személynél. Abban az esetben viszont, ha a testület tagjai önállóan jogosultak az ügyvezetésre, és a testület valamely tagja másik jogi személy ügyvezetője, akkor a két jogi személy kapcsolt vállalkozásnak minősül az új szabály szerint.

Az alábbiakban két példán keresztül kerül bemutatásra a kapcsolt vállalkozás minősítése.

1. „A” Kft. ügyvezetője két magánszemély, akik együttesen képviselik a társaságot. „B” társaság egyedüli, önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője az „A” Kft. ügyvezetőjének egyike. Ebben az esetben a két társaság vonatkozásában nem áll fenn az ügyvezetés egyezősége, s így az „A” és „B” társaság nem minősül kapcsolt vállalkozásnak sem a Tao törvény, sem az Art. alapján.

2. Az előző példából kiindulva, az „A” Kft. ügyvezetője két magánszemély, akik külön-külön rendelkeznek a társaság képviseleti jogával. „B” társaság egyedüli, önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője az „A” Kft. ügyvezetőjének egyike. Ebben az esetben a két társaság vonatkozásában fennáll az ügyvezetés egyezősége, s így az „A” és „B” társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül mind a Tao törvény, mind az Art. alapján.

3. „A” Zrt. ügyvezetését egy háromtagú igazgatóság (azaz testület) látja el, akik kizárólag együttesen képviselik a társaságot. Az igazgatóság egyik tagja „B” Kft. ügyvezetését egyedül látja el. Ebben az esetben a két társaság vonatkozásában nem áll fenn a kapcsolt vállalkozás sem a Tao törvény, sem az Art. tekintetében, ugyanis az ügyvezetés egyezősége nem teljesül.