Hogyan alakul a munkaviszony melletti társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége keresőképtelenség esetén?

A társas vállalkozó a Tbj. előírása alapján biztosítottnak minősül. A biztosított által megszerzett jövedelmet 18,5% társadalombiztosítási (tb) járulék fizetési kötelezettség terheli, mely összeget legalább a minimálbér után meg kell fizetni (Tbj. 39.§). A jövedelem után a társaságnak is van 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettsége, mely összeget legalább a minimálbér 112,5%-a után kell teljesíteni.

Vannak esetek, amikor a járulék és szocho fizetési kötelezettség megállapításánál nem kell alkalmazni a minimum járulék és szocho alapot, hanem a társas vállalkozó által ténylegesen megszerzett jövedelem keletkezteti a közteher fizetési kötelezettséget. Ilyen esetnek minősül az, amikor a társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszony mellett látja el tevékenységét (Tbj. 42.§). Amennyiben a társas vállalkozó nem kap díjazást, és rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, nem keletkezik utána sem járulék, sem szocho fizetési kötelezettség. A heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozót a T1041-es nyomtatványon a 1452-es jogviszonykódon kell bejelenteni.

Abban az esetben, ha a társas vállalkozó keresőképtelenné válik mindkét jogviszonyában (a munkaviszonyában és a társas vállalkozói jogviszonyában is), mind a két jogviszonyban rendelkeznie kell a kezelőorvos által kiállított, „Orvosi Igazolás keresőképtelen állományról” elnevezésű nyomtatvánnyal. A keresőképtelenség fennállása alatt mindaddig, amíg a társas vállalkozó a munkaviszonyában részesül táppénz ellátásban (azaz biztosított), fennáll a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony, így díjazás hiányában (keresőképtelenség alatt munkát nem tud végezni, tehát díjazás sem jöhet szóba) továbbra sem keletkezik járulék és szocho fizetési kötelezettség.

Keresőképtelenség esetén táppénz a folyamatos biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, maximum 1 évig jár. Abban az esetben, ha a munkaviszonyban lejár a táppénzre való jogosultság, ott a biztosítás szünetelni fog. Ezen időtartam alatt már nem minősül a társas vállalkozó heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban állónak, így őt át kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon 1451-es jogviszonykód alá. Ezen időtartamtól kezdve a társas vállalkozói jogviszonyban 2 eset fordulhat elő:

• Amennyiben a magánszemély a társas vállalkozói jogviszonyában még táppénz ellátásban részesül, akkor továbbra sem kell alkalmazni a minimum járulék és szocho fizetési kötelezettség szabályát (Tbj. 39.§). Mivel a keresőképtelenség miatt nincs munkavégzés, így nincs díjazás sem, így nem keletkezik sem járulék, sem szocho fizetési kötelezettség.
• Ha a társas vállalkozó sem a munkaviszonyában, sem társas vállalkozóként már nem jogosult táppénzre, akkor – bár keresőképtelenség miatt nincs munkavégzés és így nem kerül sor díjazásra sem - a jogszabályban nincs mentesítési jogcím a minimum járulék és szocho alap utáni járulék és adó fizetési kötelezettség alól. A társas vállalkozásnak meg kell fizetnie a minimálbér 112,5%-a utáni szocho összeget, valamint meg kell előlegeznie a társas vállalkozót terhelő minimálbér utáni tb járulék összegét is. Ezt a megelőlegezett járulékot a magánszeméllyel szemben követelésként veszi nyilvántartásba mindaddig, míg lesz olyan jövedelem, amiből levonásba helyezheti.

Kérdése merült fel a témával kapcsolatban? Keressen minket bizalommal – töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, örömmel segítünk! ⬇️