KIVA és a minimum járulékalap - Saldo Zrt. - Saldo Zrt.
SALDO Zrt. logo
Kérdése van? 06-30-237-9822
Cikkek, hírek

KIVA és a minimum járulékalap

járulékalap kiva szocho

2020. szeptember 1-től az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott, munkaviszonyban foglalkoztatottakra tekintettel bevezetésre került a járulékfizetési alsó határ, vagyis a tb járulékot minden hónapban, a minimálbér 30 %-a után (2020-ban 48 300 Ft) meg kell fizetni akkor is, ha a munkavállaló havi jövedelme ennél kevesebb. Legalább a minimálbér 30 %-a után meg kell fizetni a szochot is.

Hogyan érinti ez a szabály a KIVA alapját?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban KIVA tv.) 20. § (2) bekezdése értelmében személyi jellegű kifizetésnek minősül azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. Ezen rendelkezés értelmében tehát, ahhoz egy a munkavállalókkal kapcsolatban felmerülő kiadás személyi jellegű kifizetésként a KIVA alapját képezze, kettős feltételnek kell megfelelnie.

Az egyik feltétel, hogy személyi jellegű ráfordításként jelenjen meg a cég könyveiben. Személyi jellegű ráfordításként a KIVA tv. 15. §-a szerint a számviteli törvényben meghatározott személyi jellegű ráfordításokat kell tekinteni. A számviteli törvény 79. § (1) bekezdése és a 3. § (7) bekezdés 3. pontja szerint személyi jellegű ráfordításként csak a teljesített kifizetések, elszámolt összegek jelenhetnek meg a könyvekben. A járulékfizetési alsó határt el nem érő munkabér esetén a fizetett bér a minimum járulékalap közötti összeget, mivel az nem kerül kifizetésre senki részére, személyi jellegű ráfordításként elszámolni nem lehet. Ebből adódóan a különbözet összege nem minősül személyi jellegű ráfordításnak, azaz a két feltétel közül az egyik nem teljesül, így ez az összeg nem képezi a KIVA alapján.

A Tbj. szerint a különbözet után a munkaadónak kell megfizetni a 18,5 % tb járulékot. Mivel ez már tényleges, munkavállaló helyett teljesített kifizetés, azt személyi jellegű egyéb kifizetésként (T 55 – K 47) tudjuk elszámolni. Viszont ez az összeg már nem képez járulékalapot, ezért ez sem lesz alapja a KIVA-nak.

A törvény erejénél fogva a KIVA kiváltja a szocho-t, azaz a KIVA alanynak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, így a járulékfizetési alsó határ miatti különbözetre sem áll fenn szocho fizetési kötelezettségük. Mivel sem a Tbj-ben, sem pedig a KIVA tv-ben nincs ettől eltérő rendelkezés, ezen különbözet után a KIVA-t sem kell megfizetni a KIVA alanynak. (Más adóalanyok esetében a különbözet után fizetendő szocho elszámolása: T 56 – K 46)

Összegezve, KIVA alanyok esetében a járulék fizetési alsó határ miatt csak 18,5 % tb járulék fizetési és elszámolási kötelezettség áll fenn.

2020-10-12

Adótanácsadásra van szüksége? Cége nehezen boldogul a számviteli,
munkaügyi problémákkal? Kérjen tőlünk személyre szabott ajánlatot!

Releváns cikkek

Összes olvasása

Legyen mindig naprakész és értesüljön a legfontosabb változásokról!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!