Osztalék után minden esetben felmerül szochó fizetési kötelezettség?
A Szochó tv. 1. § (5) bekezdés c) pont, valamint a 3. § (5) bekezdése értelmében osztalék kifizetés esetén a magánszemély kötelezett a 13%-os mértékű szochó megfizetésére. A Szocho tv. 2. § (2) bekezdése a minimálbér huszonnégyszeresének megfelelő összegben (2025. évben 6.979.200 Ft) adófizetési felső korlátot határoz meg. Ennek figyelembevételével, ha a magánszemély rendelkezik – az adófizetési kötelezettség felső határáig – az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó (adóelőleg) adóalap számításánál figyelembe vett jövedelemmel (ezek az szja köteles jövedelmek lehetnek: munkabér, megbízási díj, tiszteletdíj, vállalkozói kivét, stb.), nem áll fenn a szochó fizetési kötelezettsége, függetlenül attól, hogy ezen jövedelmek után a kifizető vagy a magánszemély fizetett-e szochót vagy sem. Mindezek alapján a felső korlát számításánál figyelembe lehet venni azon jövedelmeket is, ami után a kifizetőnek, munkáltatónak nem keletkezik szochó fizetési kötelezettsége, így pl. a nyugdíjas munkavállalók munkaviszonyból származó jövedelmét, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállaló minimálbér kétszeresét meg nem haladó munkabérét is. Figyelembe vehető a felső korlát vizsgálatakor fentieken kívül a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, és az árfolyamnyereségből származó jövedelem is.
A magánszemély az osztalék kifizetésekor nyilatkozik a kifizető felé arról, hogy az adófizetési felső határ számítása szempontjából figyelembe vehető jövedelmei már elérték, vagy év végéig várhatóan el fogják érni az adófizetési felső határt. Ha a nyilatkozat alapján a magánszemély jövedelmei várhatóan el fogják érni az adófizetési felső határt, a kifizetőnek nem kell az osztalék jövedelemből levonnia a szochót (Szocho tv. 29. § (1)-(2) bekezdés).
Kérdésként merülhet fel, hogy figyelembe vehetőek-e azon jövedelmek, amelyek után a kifizető nem szochó, hanem kisvállalati adó (KIVA) fizetésére kötelezett?
Mivel a törvény nem azt vizsgáltatja, hogy az érintett magánszemély jövedelmével összefüggésben a kifizetőnek felmerült-e szochó fizetési kötelezettség, hanem azt, hogy az Szja tv. szerinti figyelembe vehető jövedelmet szerzett-e, ezért az előírás irányadó abban az esteben is, ha az osztalékban részesülő magánszemély jövedelmei után – a szochó helyett - a KIVA szerint teljesíti a kifizető a közteherfizetési kötelezettségeit.
Az adófizetési felső határ számítását nem befolyásolja tehát az a körülmény, ha a kifizető (munkáltató) KIVA tv. szerinti kisvállalati adó alanya; az ezen cég által juttatott összevonandó jövedelem is figyelembe vehető az adófizetési felső határ számításakor.
Kérdése merült fel? Keressen minket bizalommal, kérje ajánlatunkat – töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! ⬇️