Az új szabályozás az állami cégek vezetőinek fizetését, prémiumát, valamint az igazgatóságok és felügyelőbizottságok létszámát is érinti
A köztulajdonban álló gazdasági társaság fogalmát a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontja határozza meg. Ennek alapján köztulajdonban álló gazdasági társaságnak minősül az a gazdasági társaság, amelyben a törvényben meghatározott köztulajdonos(ok) közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkeznek.
A 1263/2026. (VIII. 19.) Korm. határozat új szabályokat állapít meg az állami többségi befolyás alatt álló, köztulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőinek javadalmazására és a vezető testületek létszámára vonatkozóan.
| Igazgatóság | Felügyelőbizottság | Prémium |
| max. 3-5 fő | max. 3-6 fő | alapbér legfeljebb 20%-a |
Melyik komplexitási kategóriába tartozik az állami cég?
A szabályozás három komplexitási kategóriát különböztet meg:
- alacsony komplexitású,
- közepes komplexitású,
- magas komplexitású társaságok.
A besorolás nem egyedileg, az egyes gazdasági társaságok külön-külön történő minősítésével történik, mivel főszabály szerint valamennyi érintett gazdasági társaság alacsony komplexitású kategóriába tartozik. Fenti szabálytól két esetben van eltérés:
- a magas komplexitású társaságokat az 1. melléklet sorolja fel;
- a közepes komplexitású társaságokat a 2. melléklet határozza meg.
Vagyis, ha egy társaság nem szerepel sem az 1., sem a 2. mellékletben, akkor főszabály szerint alacsony komplexitású kategóriába tartozik.
💡 Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha egy konkrét állami cégnél szeretnénk megtudni, melyik javadalmazási és létszámszabály vonatkozik rá, elsőként az 1. és a 2. mellékletet kell megnézni.
Ha a társaság egyik felsorolásban sem szerepel, akkor az alacsony komplexitású kategória szabályait kell alapul venni.
A besorolást a Kormány évente felülvizsgálja, és indokolt esetben év közben is módosíthatja. A felülvizsgálatnál többek között a társaság méretét, vagyonát, bevételeit, létszámát, cégcsoportját és piaci helyzetét is figyelembe veszik.
Hány tagú lehet az igazgatóság?
Az igazgatóság legfeljebb:
- 5 fő lehet magas komplexitású társaságnál,
- 3 fő közepes és alacsony komplexitású társaságnál.
A felügyelőbizottságnál a maximum:
- 6 fő magas komplexitású társaságnál,
- 3 fő közepes és alacsony komplexitású társaságnál.
Mennyi lehet az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok díjazása?
A díjazás felső határa a minimálbérhez igazodik. A felsorolt díjazások felső korlátok, tehát nem automatikusan ekkora díjazást kell megállapítani.
Az elnök esetében ez legfeljebb:
- magas komplexitású társaságnál a minimálbér 3-szorosa,
- közepes kategóriánál 2-szerese,
- alacsony kategóriánál 1-szerese.
A tagoknál a maximum:
- magas kategóriában 2-szeres,
- közepes kategóriában 1,5-szeres,
- alacsony kategóriában 0,75-szeres minimálbér.
Mennyi lehet az állami cégek vezetőinek fizetése?
A vezető állású munkavállalók havi bruttó alapbérére is felső határ vonatkozik. A maximum az előző évi nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset:
- 4,94-szerese magas komplexitású társaságnál,
- 4,53-szorosa közepes kategóriában,
- 4,12-szerese alacsony kategóriában.
Indokolt esetben a szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy külön kormányzati döntéssel magasabb alapbért állapítsanak meg.
Mennyi lehet a vezetői prémium maximuma?
A fő szabály szerint a vezető állású munkavállaló éves alapbérének legfeljebb 20 százaléka lehet a prémium.
Például 50 millió forintos éves alapbér esetén ez legfeljebb 10 millió forintot jelent.
A Kormány indokolt esetben a 20 százalékos mértéknél magasabb prémiumot is jóváhagyhat.
Negatív adózott eredmény esetén a tulajdonosi joggyakorlónak a prémium kifizetése előtt tájékoztatnia kell a Kormányt.
|
💡 Mit jelent ez a gyakorlatban? A 20 százalékos prémiumhatár nem azt jelenti, hogy minden vezető automatikusan megkapja ezt az összeget. A prémium feltételeit és tényleges összegét az adott társaságra és vezetőre vonatkozó szabályok alapján kell meghatározni. |
Mikortól hatályos az új szabályozás?
A 1263/2026. Korm. határozat 2026. augusztus 20-án lépett hatályba.
Az érintett társaságoknál ezért érdemes áttekinteni, hogy a cég melyik komplexitási kategóriába tartozik, megfelel-e a vezető testületek létszáma az új szabályoknak, és a jelenlegi javadalmazási feltételek összhangban vannak-e az új keretekkel.
Összefoglalva
A 1263/2026. Korm. határozat az állami cégek vezetőinek bérezését, prémiumát és a vezető testületek létszámát is érinti.
A legfontosabb változás, hogy a javadalmazási és létszámkeretek a társaság komplexitási kategóriájához igazodnak.
Ezért egy konkrét állami vállalat esetében elsőként azt érdemes ellenőrizni, hogy melyik kategóriába tartozik, és az alapján milyen szabályok vonatkoznak a vezetőkre és a testületi tagokra.