Vannak diákok, akiknek a tanév befejeztével kötelező szakmai gyakorlatukat kell tölteniük, emellett fontos, hogy a nyári táborozásra, a nyaralásra is előteremtsék a megfelelő anyagi forrást.

A munkáltatók a nyári szabadságolások idején szívesen alkalmaznak diákokat az egyszerűbb munkafázisokra, szem előtt tartva, hogy mindezt a leggazdaságosabban tudják biztosítani. Cikkünk első részében a diákok kötelező szakmai gyakorlatának teljesítéséhez kapcsolódó foglalkoztatói kötelezettségekkel, annak közterheivel foglalkozunk, majd a diákok munkavállalásának lehetséges módjait mutatjuk be.

1. Kötelező szakmai gyakorlatok

1.1 Szakképzésben résztvevő tanulók kötelező szakmai gyakorlata

A gazdálkodó szervezetek a tanulók szakképzésében, mint gyakorlati képzők jelentős szerepet kapnak. A tanulók gyakorlati képzésére a gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola között létrejött együttműködési megállapodás keretében abban az esetben kerülhet sor, ha a szakmai és vizsgakövetelmények a gyakorlati képzésre előírt képzési ideje a képzés teljes időtartamára vetítve a 40%-ot nem érik el. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet (gyakorlati képző) a tanulók iskola által előírt egybefüggő szakmai gyakorlatát szervezik meg. A szakmai gyakorlat idejére a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Sztv.) 65. §-a alapján a gazdálkodó szervezet a tanulónak az egybefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazást köteles fizetni, melynek mértéke 21 645 Ft/hó, 5 411 Ft/hét. A tanulót minden megkezdett hét után megilleti a díjazás.
A tanulók az együttműködési megállapodás alapján folytatott egybefüggő szakmai gyakorlat alatt nem lesznek biztosítottak, és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 4.11. pontja értelmében a számukra kifizetett díjazás mentes az adó alól.
A gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezetek a gyakorlatban töltött napok alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettségükkel szemben csökkentő tételt érvényesíthetnek, a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében. A csökkentő tételt a szakképzési alap normatíva 130-cal történő osztásával kell meghatározni, mértéke gyakorlati napokra vetítve 3 485 Ft (453 000 Ft/130).

1.2 Felsőoktatásban résztvevő hallgatók szakmai gyakorlata

A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet értelmében gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat biztosítására a gazdálkodó szervezet a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást köthet. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 44. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet csak munkát. A hallgatónak egybefüggő szakmai gyakorlatára, ha az eléri a hat hetet, kötelező hetente legalább a minimálbér 15%-át, azaz 16 650 Ft díjazást fizetni. A hallgatói munkaszerződés keretében szakmai gyakorlatot végző hallgató nem válik biztosítottá, díjazása havonta a minimálbérig adómentes az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.12. pontja alapján.
A 2015 szeptemberétől induló felsőoktatási duális képzés keretében gyakorlatukat töltő hallgatók díjazására is a fent említett szabályok vonatkoznak.
A duális képzés keretében a hallgatók az elméleti és a gyakorlati képzés teljes idejére díjazásban részesülnek, azonban díjazásuk csak akkor adómentes havonta a minimálbér összegéig, ha gyakorlatukból legalább egy napot az adott hónapban a gazdálkodó szervezetnél töltik. Azokban a hónapokban, amikor gyakorlati idejük nincs, számukra a kifizetett díjazás egyéb nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, a díjazást személyi jövedelemadó kötelezettség terheli. A hallgató ebben az esetben sem válik biztosítottá, azonban a gyakorlatot biztosító gazdálkodó szervezet a díjazás után 27% egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.
A Parlament elé beterjesztett T/10537. számú törvényjavaslat már tartalmazza, hogy a duális képzés esetén az elméleti és gyakorlati képzés idejére kifizetett díjazás havonta a minimálbérig adómentesnek minősül. A módosítás a javaslat szerint a kihirdetést követő 31. napon lép majd hatályba.

1.3. Szakmai gyakorlat teljesítése diákszövetkezeten keresztül

Éveken keresztül kérdésként merült fel, hogy a diákszövetkezetek hallgató tagjai teljesíthetik-e a szakmai gyakorlatot a diákszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás keretében, a szolgáltatás fogadójánál. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 7. § ez év április 22-én hatályba lépett módosítása kapcsán az idei évtől lehetőség nyílik arra, hogy az iskolaszövetkezet hallgató tagjai a szövetkezeti munkájukon keresztül teljesítsék szakmai gyakorlatukat. Az iskolaszövetkezeti tagok az iskolaszövetkezetek munkavállalójaként végzik munkájukat, gyakran a teljes szorgalmi időszakban is, nem csak a szünetekben. Az iskolaszövetkezetek vállalkozási, megbízási szerződések keretében állapodnak meg a munkát biztosító gazdálkodó szervezetekkel.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 223. § (1) bekezdése szerint az iskolaszövetkezet (mint munkáltató) és a nappali tagozatos hallgató tagja (mint munkavállaló) között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítésére jön létre határozott idejű munkaviszony. A Nftv. előírja a felsőoktatási hallgatók számára a kötelező szakmai gyakorlatot, amely feltétele a záróvizsgára történő jelentkezésnek.
A gazdálkodó szervezetek számára az iskolaszövetkezetekkel való együttműködés hatékony és rugalmas megoldás, azonban a szakmai gyakorlat biztosítására szövetkezeten keresztül eddig lehetőség nem volt.
A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a szakmai gyakorlatot – a szolgáltatás fogadójának nyilatkozata alapján – az iskolaszövetkezet igazolja, feltéve hogy a munkavégzés az iskolaszövetkezet hallgató tagjának felsőoktatási képzésben megszerzett elméleti ismereteinek felhasználását igényli. Természetesen a szolgáltatás fogadójának meg kell felelnie a szakmai gyakorlóhely követelményeinek, a munkavégzés tartalmának pedig a szakmai gyakorlattal szemben támasztott előírásoknak. A szövetkezetnek a gazdálkodó szervezettel kötött megállapodását a szerződés megkötésétől számított öt munkanapon belül az Oktatási Hivatalnak meg kell küldenie.
Az Oktatási Hivatal a szakmai gyakorlattal kapcsolatos követelmények teljesülését a gazdálkodó szervezetnél, a szolgáltatás fogadójánál ellenőrzi.

A cikknek még nincs vége! A Periodika szakmai folyóiratra jogosut SALDO tagok a teljes cikket elolvashatják az adozasitanacsadas.hu zártkörű tagi felületén.