Az egységes belső piac működtetése érdekében az Európai Unió adóharmonizációs lépései kezdetben a közvetett adókra irányultak, a közvetlen adók (személyi jövedelemadó, társasági adó) harmonizációja nem jelentett elsődleges feladatot. A jövedelem típusú adók közül régóta napirenden van a társasági adó mélyreható reformjának megvalósítása. Ennek jegyében az idei évre új, átalakított javaslatot ígér az Európai Bizottság, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a társasági adó mértékének megállapítása továbbra is tagállami hatáskörben marad.

A korábbi, 2011-es javaslat probléma-meghatározása ma is aktuális: az Unió piaca az egymás mellett működő és egymással gyakran ütköző 28 nemzeti társaságiadó-rendszer viszonyai között rendkívül széttöredezett és komoly versenyhátránnyal küzd kereskedelmi partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal szemben, amelyre a vállalkozások egységes piacként tekintenek. A tagállami adórendszerek azonban továbbra is tehetetlenek az adóelkerülés különböző és nagyon változatos módjaival szemben. Az Unióban határon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok több, az adózás jelentette akadállyal szembesülnek, mint az addicionális megfelelési költségek (különféle nemzeti adórendszereknek és transzferárképzési szabályoknak kell eleget tenni), a kettős adóztatás, illetve a túladóztatás.

A gyakorlati cél, már ebben az első javaslatban is, egy közös szabályrendszer rögzítésére irányult, amellyel az adott európai uniós vállalatok adóalapja kiszámítható. A szubszidiaritás elvének megfelelően az egyes országok megtartották volna önállóságukat a társaságiadó-mérték megállapításában. A 2011-es jelentés 4 szakpolitikai megoldási lehetőséget vizsgált (1. választható közös társaságiadó-alap, 2. kötelező közös társaságiadó-alap, 3. választható közös konszolidált társaságiadó-alap, 4. kötelező közös konszolidált társaságiadó-alap), amelyek közül a makrogazdasági elemzések alapján a választható közös konszolidált társaságiadó-alap tűnt a leginkább preferálandó megoldásnak. Annak ellenére, hogy a közös konszolidált társaságiadó-alap komoly előrelépést jelentett volna az egységes piaci környezet kialakításában, a tárgyalások egyetértés hiányában elakadtak.

A Bizottság 2015 júniusában jelentkezett a méltányos és hatékony társasági adózásról szóló új Cselekvési Tervével (Action Plan for Fair and Efficient Corporate Taxation), amelyben újragondolta korábbi javaslatát és alapvető célkitűzéssé tette, hogy a cégek ott fizessenek adót, ahol a nyereségük keletkezik. A jövőbeni intézkedések minél széleskörűbb elfogadottsága érdekében, a Bizottság, 2016. január 8-ig nyilvános konzultációt tartott, és komoly hatásvizsgálati munkát folytatott.

A 2016-ra várt javaslat lényeges új eleme lesz a kötelező közös konszolidált társaságiadó-alap (a multinacionális cégek számára legalábbis). A tagállamok megegyezésre való hajlandóságának növelése érdekében, hasonlóan az eredeti javaslathoz, többlépcsős bevezetésben gondolkodnak. Először a közös alapról igyekeznek majd megállapodni, a konszolidációt pedig második lépcsőben vezetnék be. A Bizottság valamennyi, a témával kapcsolatos megnyilatkozásában hangsúlyozza, hogy a javaslat semmiképpen sem értelmezhető az adókulcsok harmonizálásának irányába tett lépésként, ahogy azt több tagállam is feltételezi. Az egyes országok, megtartva önállóságukat az adókulcs tekintetében, továbbra is szabadon határozhatják meg adóbevételük nagyságát és mértékét.