A vállalkozások gyakran utólag szembesülnek azzal, hogy a munkavállalójuk által a külföldi kiküldetés során bérbevett személygépkocsi után is kell cégautóadót fizetni.

A Gjt. nem csak a belföldi rendszámmal ellátott (nyilvántartásba vett) személygépkocsira vonatkozóan állapít meg cégautóadó kötelezettséget, hanem bizonyos feltételek teljesülése esetén azokra a személygépkocsikra is, melyek külföldi rendszámmal rendelkeznek. A belföldi hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsik után abban az esetben keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha a bérbevevő a Számv. tv. rendelkezései szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el.
A fent leírtakból következően, ha egy belföldi vállalkozás akár 1-2 napra is a munkavállalója számára külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsit bérel, akkor a magyar vállalkozásnak cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezik, mivel a személygépkocsival kapcsolatban a könyveiben költséget számol el (például bérleti díj, üzemanyag költség stb.).

A cégautóadó összege a személygépkocsi teljesítménye és a környezetvédelmi osztályjelzésétől függően változik. A külföldön (jellemzően nem európai országokban) bérelt személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása problémás, mivel a személygépkocsi külföldi okmányaiból nehézkes annak környezetvédelmi osztályba sorolása. Tovább abban az esetben is problémás a besorolás, ha a cégautóadó bevallás kitöltése során szembesülünk, hogy nincs információnk a gépjármű teljesítményéről és környezetvédelmi osztályáról. Rendszerint a bérleti szerződésben kizárólag a személygépkocsi típusát és motorjának hengerűrtartalmát adja meg a személygépkocsi kölcsönző cég. Érdemes azonban a munkavállalókat megkérni, ha lehetséges, akkor a külföldön bérelt személygépkocsi forgalmi engedélyében szereplő két adatot jegyezzék fel, mivel e két adat nélkül a cégautóadó fizetési kötelezettség nem állapítható meg.

A Gjt. 18. § 29. pontja határozza meg a törvény alkalmazásában a környezetvédelmi osztályjelzés fogalmát. Ennek értelmében a besorolásnál a 6/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztályjelzést kell alapul venni. Ezen osztályjelzés besorolása alapvetően a személygépkocsi forgalmi engedélyének V9 pontjában kerül feltüntetésre. Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típusbizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján - a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztályjelzése: "6". Amennyiben a külföldön bérelt személygépkocsi környezetvédelmi jellemzőiről a vállalkozás nem rendelkezik információval, akkor a személygépkocsik környezetvédelmi osztályjelzését „6”-nak kell tekinteni, és ennek figyelembevételével lehetséges a cégautóadó fizetési kötelezettség meghatározása.