Öregségi nyugdíjkorhatárát betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárának elérésekor kérelemmel fordulhat a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, hogy számára öregségi nyugdíjat állapítson meg. Kérelmét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megvizsgálja, számára a nyugdíjat megállapítja, és ha a megállapított nyugdíj összege magasabb a rokkantsági ellátás összegénél, határozatban közli a magánszeméllyel a nyugdíj összegét, a munkavállaló ettől a naptól saját jogú nyugdíjasnak fog minősülni.

Abban az esetben, ha a megállapított nyugdíj összege alacsonyabb a rokkantsági ellátás összegénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elutasító határozatot hoz. A nyugdíjigényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság azzal az indokkal utasítja el, hogy a magánszemély megállapított nyugdíjának az összege kevesebb, mint a folyósított rokkantsági ellátásának összege, ezért számára továbbra is a rokkantsági ellátás kerül folyósításra. Ebben az esetben, a magánszemély továbbra is rokkantsági ellátásban részesül, a nyugdíjkorhatára betöltése ellenére sem minősül saját jogú nyugdíjasnak.

Más a helyzet azoknál a magánszemélyeknél, akik 2011. december 31.- én I.-III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesültek, és a jogszabály változása következtében a rokkantsági nyugdíjuk 2012. január 1-én rokkantsági ellátássá alakult át. Esetükben az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíj meghatározására kétféleképpen kerülhet sor:

• az egyik lehetőség, hogy az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lap kitöltésével a magánszemély kéri az öregségi nyugdíj új igényként történő kiszámítását és megállapítását. Ebben az esetben, ha a nyugellátás összege alacsonyabb a korábban megállapított és 2012. január 1-jétől kezdődően rokkantsági ellátásként folyósított összegnél, a magánszemély kérheti a rokkantsági ellátás nyugdíjként történő folyósítását,

• a másik lehetőség, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak címzett levélben a magánszemély kéri, hogy a rokkantsági ellátását azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább.

A magánszemély a fent említett mindkét esetben sajátjogú nyugdíjasnak minősül.

A munkavállaló saját jogú nyugdíjas státuszának megítélése fontos kérdés, hiszen, ha az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltött munkavállaló nem minősül saját jogú nyugdíjasnak -rokkantsági ellátásban részesül- abban az esetben a Tbj. 5.§ (1) bekezdése szerint biztosított, munkabéréből a 15% személyi jövedelemadón kívül 10% nyugdíjjárulékot, 4+3% egészségbiztosítási járulékot kell levonni, a munkáltatót pedig a bruttó munkabére után 17,5% szociális hozzájárulási adó és 1,5% szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.