Az érdekelt felekkel – tagállamok, uniós intézmények, szociális partnerek és egyéb szereplők – folytatott intenzív konzultáció eredményeképpen kidolgozott bizottsági javaslat egyrészt megerősíti az uniós és a nemzetközi jogi vívmányokban már lefektetett jogokat, másrészt kiegészíti azokat az új realitások tükrében. A pillérben foglalt elvek és jogok a következő három kategóriába sorolhatók:

• esélyegyenlőség és munkaerőpiacra való belépés,
• méltányos munkakörülmények,
• szociális védelem és társadalmi befogadás.

A Bizottság azon túl, hogy megtette javaslatát a szociális jogok európai pillérének létrehozására, előterjesztett egy sor jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezést a munka és a magánélet közötti egyensúly, a munkavállalók tájékoztatása, a szociális védelemhez való hozzáférés és a munkaidő témájában.

A munka és magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó javaslat több új vagy a korábbiaknál kedvezőbb rendelkezést tartalmaz a szülői, apasági és gondozói szabadság tekintetében. A tervezet célkitűzése, hogy a szülői szabadsághoz fűződő jog egyéni, a másik szülőre át nem ruházható jog legyen, ez ugyanis erőteljesen ösztönözné a férfiakat, hogy ők is éljenek ezzel a lehetőséggel.

A munkaadók tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533/EGK irányelv értelmében az újonnan felvett munkavállalóknak joguk van ahhoz, hogy munkaadójuk írásban tájékoztassa őket a munkaviszonyuk alapvető feltételeiről. Ez a jog változatlanul időszerű, a vonatkozó szabályokat ugyanakkor hozzá kell igazítani az új munkaerőpiaci körülményekhez. A Bizottság ezért vitát kezdeményezett arról, hogy milyen minimumgaranciák vonatkozzanak mindenkire, aki dolgozik, ideértve a hagyományostól eltérő formában foglalkoztatott személyeket is.

A szociális védelemmel kapcsolatos jogok és kötelezettségek felülvizsgálatának indoka, hogy ezek a szabályok elsősorban a hagyományos munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókra vonatkoznak, az önfoglalkoztatott személyekre és a nem hagyományos munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókra azonban nem. A Bizottság iránymutatást tett közzé a munkaidőről szóló irányelv rendelkezéseinek értelmezéséről a növekvő számú bírósági ítélet fényében, segítséget nyújtva a tagállamoknak az uniós jog helyes alkalmazásában.