Mikor lehet adómentes a sérelemdíj?
A munkaviszony fennállása alatt előfordulhat, hogy a munkavállalót a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben baleset éri (üzemi baleset). Ilyen esetekben a munkáltató gyakran fizet kártérítést a munkavállalónak a balesettel összefüggésben felmerült költségei megtérítésére. Emiatt indokolt az ilyen esetek adójogi megítélésének bemutatása.
Amennyiben tehát a munkáltató üzemi baleset kapcsán kártérítést, illetve sérelemdíjat fizet a munkavállalónak, az alábbi adójogi szempontok irányadóak.
1. Kártérítés adózása
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 6.1. pont c) alpontja értelmében adómentesnek minősül az a kártérítés, amelyet a magánszemély nem jövedelmet pótló kártérítés jogcímen kap. Tekintve, hogy az adott esetben a kártérítés nem a kiesett munkabér pótlására, hanem a magánszemély balesettel összefüggésben felmerült tényleges költségeinek (pl. gyógykezelés, segédeszközök stb.) megtérítésére szolgál, adómentes juttatásnak minősül. Ebben az esetben sem személyi jövedelemadó-, sem járulék-, sem szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem merül fel.
2. Sérelemdíj adózása
A sérelemdíj a Ptk. szabályai szerint a személyiségi jogok megsértésének egyik jogkövetkezménye. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.1. c) pontja szerint adómentes a sérelemdíjként (ide nem értve a nem független felek peren kívüli, bírósági jóváhagyás nélküli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat) kifizetett összeg. Tehát a sérelemdíj adómentes akkor, ha azt:
- bírósági ítélet állapítja meg, vagy
- közvetítői eljárás során létrejött és bíróság által jóváhagyott megállapodás tartalmazza, vagy
- független felek között létrejött, peren kívüli, de nem bíróság által jóváhagyott megállapodás alapján fizetik ki.
Abban az esetben viszont, ha a sérelemdíj kifizetésére úgy kerül sor, hogy a fenti esetek egyike sem áll fenn, mert peren kívüli, bírósági jóváhagyás nélküli megállapodás alapján kerül sor a kifizetésre, akkor a juttatás a felek között fennálló jogviszony alapján, azaz a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül és az erre vonatkozó általános szabályok szerint alakul a közteherfizetési kötelezettség (15 % személyi jövedelemadó, 18,5 % járulék, 13 % szociális hozzájárulási adó).
A kifizetések adójogi megítélése kizárólag az adott ügy összes körülményének pontos ismeretében lehetséges. Mivel a kifizetés körülményei rendkívül sokfélék lehetnek, melyek befolyásolhatják az adókötelezettségek alakulását, célszerű szakértő segítségét igénybe venni a helyes adójogi elbírálás érdekében.
Szakértői szolgáltatásunk keretében készséggel állunk rendelkezésére az adókötelezettség pontos meghatározásával kapcsolatban.
Kérdése merült fel a témával kapcsolatban? Kérje ajánlatunkat – töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, örömmel segítünk! ⬇️