A társasági adó törvény 26. § (10) bekezdése értel­mében az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészíteni (fel kell tölteni). Ha az üzleti év megegyezik a naptári évvel, akkor a feltöltési kötelezettséget december 20-áig kell teljesíteni. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmaznia az adózónak, ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot.

A feltöltési kötelezettségét akkor teljesíti az adózó, ha a fenti határidőig benyújtja azt a ’01-es bevallást, amely tartalmazza a befizetett tárgyévi társasági adóelőlegek és várható tárgyévi adó összegének különbözetét és ezt a különbözetet, amennyiben az pozitív, befizeti a NAV-nak. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy az adózó nem tesz eleget maradéktalanul a feltöltési kötelezettségének, ha befizeti ugyan a feltöltési kötelezettségét, de azt nem vallja be.

Azoknak vállalkozásoknak, amelyeknek a megelőző adóévi nettó árbevétele meghaladja a 100 millió forintot, akkor is be kell nyújtaniuk a feltöltési bevallást, ha

• a várható adójuk nem éri el a tárgyévre már befizetett előlegek összegét, vagy
• a tárgyévi várható adóalapjuk negatív lesz, vagy
• a tárgyévben várhatóan a jövedelem-(nyereség) minimum után fogják megfizetni a társasági adót és ez a várható adó kevesebb, mint a már befizetett előlegek összege.

Ezekben az esetekben, értelemszerűen nulla adattal kell benyújtani a bevallást és nem keletkezik befizetési kötelezettsége az adózónak.

Az új társasági adó jogintézmény, nevezetesen a növekedési adóhitel okán – amennyiben él ezzel a lehetőséggel az adózó – annak az adózónak is keletkezik bevallás beadási és befizetési kötelezettsége, aki a fő szabály szerint nem lenne kötelezett feltöltésre. Neki ezt a kötelezettségét majd egy külön nyomtatványon kell teljesítenie.

Cikkünkben a kiegészítés összegének meghatározásával kapcsolatos, néhány gyakorlati tudnivalóra sze­retnénk felhívni a figyelmet.

1. Mely adóelőlegeket kell figyelembe venni a feltöltési kötelezettség számításánál?

A feltöltési kötelezettség összegének kiszámításakor gyakran felmerülő kérdés, hogy mely adóelőleg összegeket kell tárgyévben befizetett adóelőlegként figyelembe venni. A tárgyévre megfizetett, bevallott adóelőleg a tárgyév első napja és a tárgyév utolsó hónapjának 20. napja között megfizetett előleg összegek és az adóév utolsó hónap 20. napján esedékes előleg együttes összege. Azaz, a naptári évvel megegyező üzleti év esetében a várható fizetendő társasági adó összegéből a tárgyév január 1. és december 20-a közötti időszakokra bevallatott és befizetett adóelőlegeket kell levonni, valamint havi adóelőleg fizetés esetén a december 20-án esedékes december havi előleg, negyedéves előlegfizetés esetén pedig a tárgyév IV. negyedévére bevallott előlegösszeget is le kell vonni. Az így kapott összeget kell a feltöltési bevallásban (’01-es) a társasági adóelőleg-kiegészítés sorban szerepeltetni.

December 20-án befizetni a következőket kell:

• a feltöltési bevallásban szereplő összeget, plusz
• a december havi vagy IV. negyedéves előlegösszeget.

2. A várható fizetendő adó megállapításánál figyelembe vett bevétel speciális szabályai

A várható fizetendő adó – ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap, akkor a támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem ka­pott összeg figyelembevétele nélkül – számí­tott adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. Ez azt jelenti, hogy a várható adózás előtti eredmény meg­határozásakor nem kell tárgyévi bevételként számításba venni a december 15. és a december 31. között beérkezett, vagy várhatóan beérkező ilyen típusú támogatások összegét.

A várható adózás előtti eredmény számításakor viszont figyelembe kell venni az év végi valutás, devizás tételek átértékeléséből adódó nem realizált árfolyam-különbözeteket. Ehhez csak a kalkuláláskor már ismert árfolyamot lehet használni, ezzel kell kiszámítani a várható eredménybe beszámítandó nem realizált árfolyam-különbözet összegét. Mivel a fordulónapi árfolyamot az adózó a feltöltéskor még nem ismerheti, az Art. 172. § (12) bekezdése értelmében a feltöltéshez kapcsolódó mulasztási bírság kiszámításánál az adóhatóság nem veheti figyelembe az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam-különbözetet, ha az adóalapot képez.

3. Milyen adóalap korrekciós (adózás előtti eredménymódosító) tételeket lehet figyelembe venni a várható adó számításánál?

A kötelezően alkalmazandó adóalap módosító tételeken kívül valamennyi olyan adóalap módosító tétel számításba vehető, amelyről az adózó biztosan tudja, hogy az igénybe vételükhöz szükséges valamennyi feltételt teljesíteni fogja a törvényben megadott határidőig. Például: a 2015. adóévben adományt adott egy alapítványnak az adózó, de december 20-áig még csak az adományozási szerződéssel rendelkezik, ugyanakkor a támogatott már postára adta az adományigazolást. Ebben az esetben az adomány összegének 20%-ával már a várható fizetendő adó számításakor is csökkenthető az adózás előtti eredmény.

Ha egy korábbi adóévben az adózó számított adó­alapja negatív volt, akkor a jövedelem-(nyereség) mi­ni­mum után megfizetett társasági adó, elhatárolt veszteségnek minősül és negatív adóalap is [a korábbi adóévek 29-es bevallás 01-01 lap 06. sor a) oszlopában szereplő negatív összeg]. Így a várható fizetendő adó számításakor adóalap csökkentő tételként figyelembe vehető a rá vonatkozó korlátok mellett.

4. Milyen adókedvezmény vehető figyelembe a várható fizetendő adó számításakor?

A feltöltési kötelezettség számítása során minden olyan adókedvezmény figyelembe vehető, melynek érvényesítéséhez szükséges valamennyi feltételt biztosan teljesíteni fogja az adózó a törvényben szabott határidőig. Például látvány-csapatsport támogatás esetén a támogatás és kiegészítő támogatás átutalására december 20-ig nem kerül sor, de az adózó a mérleg fordulónapjáig mindkét összeget biztosan át fogja utalni a támogatás igazolásban szereplő számlaszámokra, a támogatottak részére és az átutalást követő 8 napon belül a SPORTBEJ nyomtatványon is be fogja jelenteni a NAV-nak az átutalások megtörténtét. A támogatás után az adókedvezmény már a várható fizetendő adó számításakor is figyelembe vehető.

5. Feltöltési kötelezettségből való rendelkezés

2015. január 1-jétől lehetőség van arra, hogy a látvány-csapatsportot, az előadó-művészetet és a filmelőállítást a társasági adóból történő felajánlás útján támogassa az adózó (Tao. tv. 24/A. §, 24/B. §). Egy adóévben adójóváírásra jogosító felajánlás útján a fizetendő társasági adó legfeljebb 80%-ának megfelelő összegben nyújthat támogatást az adózó. A felajánlás három ütemben történhet.

Az első a tárgyévi társasági adóelőlegek 50%-a erejéig tehető felajánlás.

A növekedési adóhitel igénybevétele esetén a feltöltési/befizetési kötelezettség, azaz az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig befizetendő adóelőleg-összeg számításának módját egy példán keresztül mutatjuk be:

Növekedési adóhitel igénybevétele esetén a tárgyévi, tényleges társasági adó kötelezettség teljesítése az előbbi példát folytatva a következők szerint alakul:

A második ütem a feltöltési kötelezettség összegéből történő felajánlás. Ezt a felajánlást a feltöltési kötelezettséget tartalmazó ’01-es bevallásban teheti meg az adózó. A felajánlható összeg meghatározása a következő. Első lépésként ki kell számítani a várható fizetendő társasági adó összegének 80%-át. Majd ebből az összegből le kell vonni az előlegekből már felajánlott összegeket. A maradék összegre lehet rendelkezést tenni, mint az adóelőleg-kiegészítés terhére tett felajánlás. Ha az adóelőlegekből nem történt felajánlás, akkor a feltöltési bevallásban a várható fizetendő adó 80%-ának megfelelő összeget lehet felajánlani. Természetesen a feltöltési kötelezettségből történő felajánláshoz is szükséges a támogatási megállapodás, szerződés és a támogatás igazolás megléte.

S végül, ha az adóelőlegekből és/vagy a feltöltési kötelezettségből tett felajánlás nem meríti ki a ténylegesen fizetendő társasági adó 80%-át, a maradék összegre vonatkozóan majd a tárgyévi 29-es társasági adóbevallásban is rendelkezhet az adózó.

6. Feltöltési kötelezettség számítása növekedési adóhitel igénybevételekor

2015. június 25-i hatállyal a társasági adó törvény, már a 2015. adóévre is alkalmazható módon bevezette a növekedési adóhitel intézményét.

Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni. Ez a kedvezmény jelentősen javítja a vállalkozások likviditását, de igénybevételéhez szigorú feltételeket támaszt a törvény.

Ezt a kedvezményt azok a társaságok vehetik igénybe, amelyek:

• társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött (az igénybevétel adóévében legalább már negyedik éve társasági adó alanyok);
• az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban;
• a növekedési adóhitel összege eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét;
• az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig (december 20.) az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni.

Nem lehet figyelembe venni az adózás előtti eredmény számításakor a következő tételeket:

• Kapott (járó) osztalék összegét,
• Kapott (járó) kamat összegét,
• A kapcsolt vállalkozástól visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét és a térítés nélkül átvett eszközök értékét,
• A kapcsolt vállalkozás által, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségek adóévi bevételként elszámolt összegét.

A növekedési adóhitel összegére jutó adót nyolc részletben lehet megfizetni:

az adóelőleg kiegészítésnek, illetve a fizetendő adó és megfizetett előlegek különbözetének 25%-át két egyenlő részletben, az adóévet követő két negyedévben, a negyedévek második hónapjának 20. napján kell megfizetni;

ezt követően az adóbevallásban kerül bevallásra a növekedési adóhitel, a már megfizetett két részlet figyelembevételével, melyet hat egyenlő részletben, az adóévet követő harmadik negyedévtől kezdve, szintén a negyedév második hónapjának 20. napján kell megfizetni.

A növekedési adóhitelhez adókedvezmény is kapcsolódik. Ennek lényege, hogy az adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyieszköz-beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.

Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.

Ha az adózó igénybe kívánja venni a növekedési adóhitelt, akkor a növekedési adóhitel várható összegét az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig (adóév utolsó napjának 20. napja) kell megállapítania és az első előlegrészletet befizetnie.
A feltöltésre kötelezett adózók ezt a bevallást az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség bevallásban tehetik meg.

A feltöltésre nem kötelezett adózó pedig külön nyomtatványon kell, hogy eleget tegyen ennek a kötelezettségnek. Tehát ha egy feltöltésre nem kötelezett adózó élhet és igénybe is kívánja venni a növekedési adóhitelt, az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig be kell nyújtania ezt a bevallási nyomtatványt és abban az esetben, ha a várható tárgyévi adója jelentősen magasabb, mint a tárgyévre befizetett adóelőlegek összege, előfordulhat, hogy az adóév utolsó napjának 20-áig befizetési kötelezettsége keletkezik a növekedési adóhitel miatt.