Nagy-Britannia Európai Uniós tagsága a brit kkv-szektor számára is lehetővé tette, hogy angol adószámukat használva, a többi tagállamban áfaregisztrációs kötelezettség nélkül folytassanak távértékesítést a teljes EU-ban. A vonatkozó különleges szabályok alapján, amennyiben az angol vállalkozásnak az adott naptári évben a másik tagországba irányuló értékesítése nem haladja meg az adott tagállamban rögzített, jellemzően 35.000-100.000 eurós összeghatárt (Nagy-Britannia: 70.000 font, Magyarország: 35.000 euró), az adó megfizetése a brit adókulcs szerint, az Egyesült Királyságban történik. A EU-s tagságból következően az angol értékesítőknek csak az értékhatár átlépése után kellett a másik tagállamban adóalanyként bejelentkezni, és az értékhatár feletti értékesítések után a másik tagállamban szükséges adót megfizetni.

A kilépést követően a brit kis- és középvállalkozások elveszítik a többi tagállamba irányuló távértékesítésre megállapított értékhatár kedvezményt, és vele a lehetőséget, hogy héa-regisztráció nélkül folytassák tevékenységüket az EU-ban. Az Európai Bizottság becslése szerint a regisztrációval és az adófizetéssel kapcsolatos adminisztratív terhek éves összege a 8.000 eurót is elérheti tagállamonkét, ami egy elvileg 27 EU-s ország irányába távértékesítést folytató angol vállalkozás számára akár 216.000 eurós éves többletköltséget eredményezhet.

Mindez új kihívást jelent a brit kkv-szektor érintett szereplői számára, akik az elmúlt években megbízhatóan kalkulálható jövedelemre tettek szert a nyelvi akadályok és adminisztratív terhek nélkül bonyolított elektronikus kereskedelemből. Az alternatív megoldások közül az uniós vevőkör földrajzi blokkolása jöhetne szóba, az EU-s piac méretéből következően ez azonban gyakorlatilag a nemzetközi kereskedelmi tevékenységük végét jelenti.