Hogyan segítheti a munkáltató a dolgozót gyermekei iskoláztatási költségeinek csökkentése érdekében?
Az Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 2019. január 1-je óta nem tartalmaz külön rendelkezést az iskolakezdési támogatásra vonatkozóan. Amennyiben a munkáltató hozzájárul a munkavállaló gyermekének iskoláztatási költségeihez, azt többféle módon teheti meg. Adhatja pénzben, utalvány formájában, tárgyi juttatásként. Fontos, hogy a juttatás konkrét módjára, feltételére és összegére jogszabályi előírás nincs, arról a munkáltató saját hatáskörében dönthet. A juttatás adható a munkavállalónak, de közvetlenül a munkavállaló gyermekének is. A munkáltató határozza meg, hogy mely gyermekre tekintettel ad iskolakezdési támogatást, a juttatást a gyermek életkorához, családi pótlékra való jogosultsághoz, tanulói, illetve hallgatói jogviszonyához köti-e. Nézzük meg, hogy milyen adókötelezettséggel kell számolnunk a különböző juttatási formák esetén:
Pénzben adott támogatás
Pénzben adott iskolakezdési támogatás esetén a juttatásban részesülő munkavállalónak nem önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik, melynek közterheit a bérre vonatkozó szabályok szerint kell számfejteni. Ennek megfelelően a pénzbeli juttatás után a munkáltatónak 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, a munkavállalótól pedig 15% szja-t és 18,5% tb járulékot kell levonni.
A pénzben adott támogatás adható közvetlenül a munkavállaló gyermekének (tanulónak, hallgatónak, képzésben résztvevőnek) is. Ebben az esetben, mivel a magánszemély a kifizetővel nem áll semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban, így nála ez egyéb jövedelmet keletkeztet. Az egyéb jövedelem után a kifizetőt 13% szocho terheli, a magánszemélytől pedig 15% szja-t kell levonni. Amennyiben a támogatást közvetlenül a gyermek kapja, a kifizetést a tanuló nevére kell számfejteni, illetve a 2208-as bevallásban is az ő adataival kitöltött M-es lapon kell szerepeltetni.
Utalvány formájában adott támogatás
Abban az esetben, ha az iskolakezdési támogatást nem pénzben, hanem utalvány formájában juttatják, az adókötelezettségre (a kivételektől eltekintve) ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a pénzben adott juttatás esetében. Ennek megfelelően, ha a támogatást a munkavállaló kapja, akkor az nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. Ebben az esetben a munkavállalót terhelő szja-előleget és tb járulékot a kifizetőnek meg kell állapítania és be is kell fizetnie, a magánszeméllyel szemben követelésként elő kell írnia és a soron következő munkabérből helyezhető levonásba. A levonást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 %-ánál.
Amennyiben a gyermek részesül a juttatásban, az egyéb jövedelemként adóköteles, melynek szja kötelezettségét a magánszemélynek kell rendeznie.
Ha a munkaadó nem szeretné, hogy a juttatásban részesülő munkavállaló a juttatást terhelő adóval és járulékkal kevesebb munkabért kapjon kézhez, illetve, hogy a juttatásban részesülő gyermeket szja fizetési kötelezettség terhelje, úgy a megszerzett jövedelmet „bruttósítani” szükséges.
Ebben az esetben a számfejtendő juttatás összege magában foglalja az utalvány értékét, valamint az szja és munkavállaló esetén a járulék fizetési kötelezettséget is:
- munkavállaló esetében a számfejtendő juttatás az utalvány 100/66,5-öd része,
- gyermek esetében pedig 100/85-öd része.
A juttatást annak a magánszemélynek a nevére kell számfejteni, aki abban részesül (lehet a munkavállaló vagy annak gyermeke is). A 2208-as bevallás M lapját szintén a juttatásban részesülő magánszemély adataival kell kitölteni.
Csekély értékű ajándék
A csekély értékű ajándék, mint juttatási forma alkalmazható az iskolakezdési támogatásra is. Csekély értékű ajándék személyenként évi egy alkalommal adható maximum 20.000 Ft értékben termék, szolgáltatás, illetve ezekre szóló utalvány formájában. Termék és szolgáltatás esetében a juttató nevére szóló számlával kell rendelkezni. Ez a juttatás külön-külön (magánszemélyenként) adható a munkavállalónak, annak házastársának, gyermekének is, melynek következtében egy családon belül a juttatás többször 20.000 Ft értékben adható. A csekély értékű ajándék az Szja tv. 70.§ (6) bekezdés a) pontja szerint egyes meghatározott juttatásként adóköteles, melynek megfelelően a juttatónak az ajándék/utalvány/szolgáltatás 1,18-szerese után 15% szja-t és 13% szochot kell fizetnie (összesen 33,04% a közteher). A csekély értékű ajándékokról – az adatvédelmi előírások betartásával – a kifizetőnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből megállapítható a juttatásban részesülők személye, illetve az a tény, hogy az adott kifizető az adott magánszemélynek csekély értékű ajándékot az adóévben csak egyszer adott.
Rendezvényen adott ajándék
Abban az esetben, ha valamilyen munkáltatói rendezvény (pl. családi nap) keretében kerül sor résztvevőnként maximum 50.000 Ft összegű ajándéktárgy (pl. tanszer, iskolai ajándékcsomag stb.) juttatására, az Szja-törvény 70. § (6) bekezdésének b) pontja értelmében az ajándéktárgy egyes meghatározott juttatásként adható. Ebben az esetben a juttatónak az ajándéktárgy értékének 1,18-szerese után 15% szja-t és 13% szochot kell fizetnie. A rendezvény tekintetében előírás, hogy azt egyidejűleg több magánszemély számára szervezzék, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben, döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuljon.
Fontos, hogy az ajándéktárgy fogalmának a szolgáltatás, illetve az utalvány nem felel meg.