Saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségeinek kezelése a számvitelben

A számviteli törvény 25. § (5) bekezdése értelmében az alap- és alkalmazott kutatás költségei nem aktiválhatók, azokat felmerülésükkor kell, a természetüknek megfelelő költségfajtára költségként vagy ráfordításként elszámolni.

A kísérleti fejlesztéssel kapcsolatban felmerült költségek elszámolására a számviteli törvény kétféle kezelési módot engedélyez. A vállalkozás dönthet úgy, hogy a kísérleti fejlesztés költségeit a felmerüléskor költségként, ráfordításként számolja el. De dönthet úgy is, hogy a kísérleti fejlesztés költségeit aktiválja. A döntést a K+F projekt indításakor meg kell hoznia. A számviteli politikájában pedig rögzítenie kell, hogy mikor él és mikor nem a kísérleti fejlesztés aktivált értéke kimutatásának lehetőségével.

Az azonnali költségelszámolás alkalmazása estén a tevékenységgel kapcsolatban felmerült kiadásokat a felmerülés üzleti évében kell a megfelelő költségnemre, költségfajtára, költségként, ráfordításként elszámolni.

A kísérleti fejlesztés viszont eredménycéllal végzett tevékenység, ezért ha a fejlesztés sikerrel zárul, eredményként létrejön valamilyen eszköz, például egy szellemi termék vagy egy prototípus. Ezt az eszközt a jövőbeni hasznosítási céljának megfelelően ki kell mutatni a könyvekben. 
Ha a hasznosítási cél az értékesítés – még akkor is, ha például egy szoftver vagy know-how az eredmény - akkor a saját termelésű készlet között kell, az 581. Saját termelésű készletek állomány változása számlával szemben állományba venni. Ha a hasznosítási cél a saját tevékenységhez történő felhasználás, akkor az immateriális javak és vagy tárgyieszközök között kell a létrejött eszközt kimutatni.  Az állományba vétel ekkor az 582. Saját előállítású eszközök aktívált értéke számlával szemben történik.  Immateriális eszköz esetén a 11-es számlaosztály megfelelő számlájával, míg tárgyieszköz esetén a beruházás főkönyvi számlával szemben.  A tárgyieszközt az állományba vétel után a tárgyieszközökre vonatkozó általános szabályok szerint kell kezelni (hasznos élettartam, maradványérték megállapítás, écs elszámolás).

Kísérleti fejlesztés aktivált értékként történő kimutatása

Év közben a kísérleti fejlesztési tevékenységgel (projekttel) kapcsolatban felmerülő költségek közül azokat, amelyek csak a projekthez tartoznak beszerzéskor a 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke számlára kell könyvelni. A közvetlen önköltségbe tartozó, valamilyen jellemző mutató segítségével a projektre osztható költségeket (pl. fejlesztők bére, járulékai, energia költség, a fejlesztéshez használt tárgyieszközök arányos értékcsökkenése) utókalkulációval minden üzleti évben meg kell állapítani. Ha a projekt éven túli, akkor a tárgyévi közvetlen önköltséget legkésőbb év végén az 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben át kell vezetni a 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke számlára.  Ugyan így kell eljárni a projekt végén is az addig még, az eredményből ki nem emelt közvetlen önköltség elszámolásával is. Célszerű a 112. számlacsoporton belül külön megnyitni egy K+F aktivált értéke befejezetlen állomány számlát és a megvalósítás alatt, ezen gyűjteni a projekttel kapcsolatban felmerült költségeket.

Az eredményesen záruló projekt befejezésekor meg kell állapítani a tevékenység során előállított eszköz piaci értékét. Majd ezt az eszközt az immateriális javak között, jellemzően szellemi termékként vagy például prototípus esetén a tárgyieszközök között állományba kell venni az összegyűjtött, befejezetlen állománnyal szemben, piaci értéken. Az állományba vétel után fennmaradó közvetlen önköltség, bekerülési érték lesz a befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékeként kimutatandó, amortizálandó eszközérték, melyet 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt kell tervszerinti értékcsökkenésként elszámolni.
A kísérleti fejlesztés aktivált értékéhez lekötött tartalék képzési kötelezettség is társul. Már a megvalósítás szakaszában, a még befejezettlen állomány tekintetében is, év végén a 112. számlacsoport egyenlegével megegyező összegű lekötött tartalékot kell képezni az eredménytartalékból. 
Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a hasznosítható eszköz piaci értéke magasabb a projekt közvetlen önköltségénél. Ekkor az elkészült eszközt nem piaci értéken, hanem közvetlen önköltségen kell állományba venni.

Eredménytelenül záródó kísérleti fejlesztés esetén, a projekt zárásakor a befejezetlen állományt terven felüli értékcsökkenésként ki kell vezetni a könyvekből.

Kérdése merült fel a témával kapcsolatban? Kérje ajánlatunkat – töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, örömmel segítünk! ⬇️