Mitől függ, hogy Németországban vagy hazánkban kell teljesíteni az adó- és járulékkötelezettséget abban az esetben, ha az összes díjazást és költséget a német cég viseli?
A magyarországi leányvállalatokhoz gyakran a német anyavállalat nevezi ki a saját munkavállalóját ügyvezetőként. Az ügyvezető ebben az esetben a német vállalkozással áll munkaviszonyban, tőle kapja a munkabérét, az ügyvezetést Magyarországon kiküldetés keretében látja el.
A német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló 2011. évi LXXXIV törvény 14. cikke értelmében általános szabályként a német adóügyi illetőségű magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme Németországban adózik. Az általános szabálytól eltérően, amennyiben az alábbi három feltétel egyidejűleg teljesül, a magánszemély jövedelme a munkavégzés helyén, azaz Magyarországon lesz adóköteles:
-
A magánszemély Magyarországi tartózkodása az adott adóévben kezdődő 12 hónapon belül a 183 napot meghaladja.
-
Magyarországi adózási illetőségű munkáltató fizeti a díjazást.
-
A német anyavállalat a költségeket áthárítja a magyar leányvállalatra (akár tovább számlázás útján is.)
Tekintve, hogy kizárólag a német cég fizeti az ügyvezető bérét és egyéb juttatásait, így Magyarországon nem részesül díjazásban, illetve a német cég nem terheli át a magyar társaság részére a díjazás költségét, a három feltétel együttes teljesülése nem valósul meg. Mindezek következtében a német illetőségű magánszemély díjazása Németországban adóztatható.
A magánszemély a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikke alapján kiküldetés esetén a magánszemély továbbra is Németországban marad biztosított. Ennek alátámasztásra az „A1”-es igazolás szolgál. Magyarországi biztosítottság hiányában a magánszemélynek társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége sincs.
A Szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII tv. 5. § (4) bekezdése alapján a másik tagállamban biztosított magánszemély után szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem merül fel.