Nyugdíjas munkavállalónak minősül-e a rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély? - Saldo Zrt. - Saldo Zrt.
SALDO Zrt. logo
Cikkek, hírek

Nyugdíjas munkavállalónak minősül-e a rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély?

nyugdíj rokkantsági ellátás

Figyelem, ez a cikk több mint egy éve nem frissült!

Biztosított-e a rokkantsági ellátásban részesülő, nyugdíjkorhatárt betöltött személy?

A Munka Törvénykönyve alapján nyugdíjas munkavállalónak minősül az is, aki rokkantsági ellátásban részesül, függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte-e vagy sem. A nyugdíjas státusznak a munkaviszony megszüntetésénél van jelentősége. Abban az esetben, ha a munkaadó felmondással megszünteti a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló határozatlan időtartamra kötött munkaviszonyát, azt nem köteles megindokolni, valamint nem köteles végkielégítést sem fizetni. Természetesen a felmondási időre vonatkozó szabályok alkalmazandóak a nyugdíjas, így a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló esetében is. A munkáltató felmondása esetében a felmondási idő felére köteles a munkavégzés alól felmenteni, melyre távolléti díjat kell részére fizetni.

Társadalombiztosítási szempontból a saját jogú nyugdíjas munkavállaló kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, akire nem terjed ki a biztosítási jogviszony. A társadalombiztosításról szóló 2019. évi CXXII. tv. (Tbj.) saját jogú nyugdíjas munkavállalónak azt a személyt tekinti, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendelet szerint öregségi nyugdíjban részesül. A kiegészítő tevékenység fennállásának nem feltétele a nyugdíj tényleges folyósítása, annak szünetelése is elegendő feltétel. Ettől eltérően, ha a magánszemély már megfelel a nyugdíjra jogosító feltételeknek, de nem kéri a nyugdíj megállapítását, nem minősül nyugdíjasnak, ezáltal kiegészítő tevékenységű magánszemélynek.

A rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély a Tbj. fogalma alapján nem felel meg a nyugdíjas fogalmának, ebből kifolyólag munkaviszonya biztosítotti jogviszonyt eredményez. A biztosított magánszemély jövedeleméből a személyi jövedelemadó mellett vonni kell a 18,5% társadalombiztosítási járulékot, illetve a munkáltatót terheli a 13% szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.

A rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor a nyugdíjra jogosító szolgálati idő megléte esetén kérheti az öregségi nyugdíjának a megállapítását. Abban az esetben, ha a rokkantsági ellátás összege magasabb, mint a megállapított nyugdíj összege, a magánszemély választhatja továbbra is a rokkantsági ellátást. Ebben az esetben a magánszemély továbbra sem fog társadalombiztosítási szempontból nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységű munkavállalónak minősülni.

Amennyiben többet szeretne tudni az adott témával kapcsolatban, akkor ne hagyja ki a 2023. május 15-én Foglalkoztatókat érintő, leggyakoribb biztosítotti jogviszonyokkal kapcsolatos tudnivalók című előadásunkat, és jelentkezzen a rendezvényre most!.

2023-04-26

Adótanácsadásra van szüksége? Cége nehezen boldogul a számviteli,
munkaügyi problémákkal? Kérjen tőlünk személyre szabott ajánlatot!

Releváns cikkek

Összes olvasása

Iratkozzon fel a Saldo hírlevelére
és mi naprakészen tartjuk adóügyekben!