Új Vagyonadó 2026-tól: Kiket érint és hogyan értékelik a vagyont?

Amit az új Vagyonadóról feltétlenül tudni érdemes már a hatálybalépést megelőzően!

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot, amely a tervek szerint 2026. december 15-én lépne hatályba. A tervezet az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonra vezetne be sávos, 1, illetve 1,5 százalékos adót. A szabályozás különösen az ingatlanokkal, jelentős cégrészesedésekkel és befektetésekkel rendelkező magánszemélyeket, valamint a vagyonkezelési adóalanyokat érintheti. Cikkünk bemutatja, kik tartozhatnak az új adó hatálya alá, hogyan számítható ki az adóalap, és milyen értékelési szabályokat tartalmaz a tervezet.

Sokan szembesülhetnek azzal a kérdéssel, hogy a cégükben lévő részesedésük, befektetéseik és értékes ingatlanjaik alapján vajon átlépik-e azt a küszöböt, ahol már vagyonadót kell fizetniük. Egy több százmilliós vagy milliárdos értékű, tőzsdén nem jegyzett cégtulajdon, jelentős ingatlanportfólió, vagy egy bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén könnyen előállhat ez a helyzet. A legnagyobb kockázatot az jelenti, ha az érintettek nincsenek tisztában azzal, hogyan kell a törvény szabályai szerint kiszámítani a különböző vagyontárgyak értékét, hiszen egy hibás értékelés komoly adókockázatot rejt magában.

Kiket terhel az új adókötelezettség?

A vagyonadó célzottan a jelentős vagyonnal rendelkezőkre fókuszál. Az adó alanyai:

• Belföldi illetőségű magánszemélyek és vagyonkezelési adóalanyok (pl. bizalmi vagyonkezelések, magánalapítványok). Belföldi illetőség esetén az adókötelezettség a teljes belföldi és külföldi vagyonra kiterjed.
• Külföldi illetőségű magánszemélyek és vagyonkezelők, de esetükben kizárólag a magyarországi ingatlanok, és a belföldi (vagy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező) cégekben fennálló részesedések adókötelesek.

Az adó alapjába nem számítanak bele a személyes használatú berendezési tárgyak. Azonban figyelembe kell venni a nagy értékű vagyontárgyakat, például a 3 millió forintot meghaladó egyedi értékű műtárgyakat, ékszereket, gyűjteményeket, valamint a 10 millió forintnál értékesebb járműveket. Szintén az adóalap részét képezik az egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységhez használt eszközök.

Az adó alapja és mértéke

Az adó alapja a vagyonelemek értékének és a levonható tartozásoknak a különbözete.

• Az adó alapja az adóköteles vagyonelemek tárgyév utolsó napjára megállapított számított értékének az igazolt tartozásokkal csökkentett összege, de kizárólag az 1 milliárd forintot meghaladó része.
• Az adó mértéke az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után 1,5 százalék.

A törvény lehetővé teszi bizonyos tételek levonását az adóból. Ilyenek a kötelező szakértői értékelések díjának 50%-a (maximum 2 millió forintig), valamint a tárgyévben megfizetett építményadó és gépjárműadó is.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A vagyonelemek értékelése

A legösszetettebb feladat a vagyonelemek értékének meghatározása a tárgyév utolsó napjára. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a vagyonelemek értékelésénél a tárgyév utolsó napján érvényes szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.

1. Társasági részesedések értékelése

Ennek a vagyonelemnek az értékelése tartogatja a legnagyobb kihívásokat. A tőzsdén jegyzett cégeknél az év végi záróárfolyam (vagy bizonyos esetekben az elmúlt 30 nap átlaga) az irányadó. A tőzsdén nem jegyzett cégek esetében (melyekből a legtöbb van Magyarországon) egy komplex képletet kell alkalmazni:

A cég statikus vagyoni helyzetét (saját tőke) és a jövedelemtermelő képességét (az utolsó 3 év átlagos adózott eredménye alapján számított hozamérték) kombinálják. Különösen figyelni kell a "500 milliós szabályra": ha a cég saját tőkéje meghaladja az 500 millió forintot, azt a független könyvvizsgáló által igazolt "rejtett tartalékokkal" (pl. az ingatlanok piaci és könyv szerinti értékének különbözetével) meg kell növelni. Ha a képlet nem alkalmazható, vagy külföldi a cég, független cégértékelést kell készíttetni.

2. Ingatlanok értékelése

A belföldi ingatlanok értékelése egy meghatározott hierarchia alapján történik: korábbi ügyleti érték, indexált (KSH/MNB mutatókkal korrigált) ügyleti érték, a NAV országos tömeges ingatlanértékelési modellje által megállapított érték, vagy végső esetben független szakértői forgalmi érték.

A külföldi ingatlanok esetében a szerzéskori érték és az értéknövelő beruházások összege, statisztikai árindexszel növelve, vagy hivatalos külföldi kataszteri/szakértői érték alapján történik.

3. Egyéb vagyonelemek

Ingóságok (járművek, gyűjtemények) esetében a szokásos piaci érték, melyet korábbi ügyletek, összehasonlító piaci árak (pl. hirdetések, árverések), biztosítási érték vagy független szakértő állapíthat meg.

Pénzügyi eszközök és kriptoeszközök esetében a bankszámlák a záró egyenlegen, az értékpapírok 20 napos átlagárfolyamon, a kriptoeszközök pedig a tárgyév utolsó napjának független kereskedési platformon közzétett záróárfolyamán értékelendők.

Mikor és hogyan kell bevallani a vagyonadót?

A törvény 2026. december 15-én lép hatályba. Az adót önadózással kell megállapítani, bevallani és megfizetni a tárgyévet követő év (azaz első alkalommal 2027) augusztus 31-éig. A bevallást csak elektronikusan lehet benyújtani, és csak akkor kötelező, ha valóban keletkezik fizetendő adó.

Hogyan készülhetnek fel az érintettek az új vagyonadóra?

Bár a vagyonadóról szóló törvény egyelőre tervezet, a vagyonadó szabályainak értelmezése, különösen a cégértékelések megállapítása komplex feladat, amely komoly szakértelmet kíván, amelyre érdemes mielőbb felkészülni. Ha bizonytalan abban, hogy a szabályozás miként érinti az Ön vagy vállalkozása portfólióját, a SALDO Zrt. Tanácsadó Üzletága készséggel áll rendelkezésére. Segítünk a vagyonértékelés módszertanának alkalmazásában, az adókockázatok feltérképezésében és a kötelezettségek pontos meghatározásában. Keressenek bizalommal az szakertoitanacsadas@saldo.hu e-mail címen!

A Periodika szaklap következő számában (megjelenés 2026.10.20.) részletesebben olvashatnak vagyondó tervezetének szabályairól, melyet dr. Kiss Zoltán a Pénzügyminisztérium, Jövedelemadók és Járulékok Főosztály főosztályvezetője írt.

Cikk szerzője:

Kiss Tamás a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője, adótanácsadó. Az üzletág stratégiai irányítása mellett a kiemelt ügyfélprojektek szakmai felügyeletéért felel. Korábban több mint egy évtizedes vezetői tapasztalatot szerzett a NAV-nál, ahol a kiemelt adózók transzferár-ellenőrzéseit, valamint az előzetes ármegállapítási (APA) és a nemzetközi vitarendezési (MAP) eljárásokat felügyelte. Szakmai munkájának meghatározó értéke az adóhatósági ellenőrzési szemlélet és a vállalati adózási gyakorlat összekapcsolása. Publikációiban kiemelt figyelmet fordít az adókockázatok megelőzésére, az összetett adózási kérdések gyakorlati megközelítésére és a jogszabályi változások üzleti szempontú értelmezésére.