KATA 2027: maradjon katás az egyéni vállalkozó, vagy érdemes váltania?

Magasabb bevételi keret, céges számlázás és új adóterhek – mikor lehet kedvezőbb az átalányadózás vagy a vállalkozói SZJA?

A KATA 2027-re tervezett átalakítása jelentősen megváltoztathatja az egyéni vállalkozók adózási lehetőségeit. A javaslat szerint emelkedne az éves bevételi keret, ismét lehetővé válna a céges ügyfeleknek történő számlázás, és bizonyos feltételekkel a nem főfoglalkozású vállalkozók is választhatnák ezt az adózási formát. A változások azonban nem jelentik automatikusan azt, hogy minden vállalkozónak megérné a KATA-t választania. Cikkünkben három tipikus vállalkozói helyzeten keresztül mutatjuk be, mikor lehet érdemes a KATA mellett maradni, illetve mikor célszerű az átalányadózást vagy a vállalkozói SZJA-t is megvizsgálni.

Fontos: az alábbiak a 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezeten alapulnak. A javaslat még nem hatályos jogszabály, és a végleges szabályok eltérhetnek.

Mi változhat a KATA szabályaiban 2027-től?

A tervezet több lényeges változást irányoz elő:

• Az éves bevételi keret 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedne.
• Az új rendszerben a főfoglalkozású vállalkozók havi 100 ezer, a nem főfoglalkozásúak havi 50 ezer forint tételes adót fizetnének.
• Meghatározott feltételekkel ismét lehetővé válna a cégeknek és más kifizetőknek történő számlázás. Az ilyen bevételekhez 15 százalékos kiegészítő adó kapcsolódna, amelybe a megfizetett tételes adó beszámíthatna.
• A bevételi keret túllépéséhez továbbra is különadó kapcsolódna.

A céges számlázás visszatérése különösen fontos változás lehet azoknak, akik eddig az ügyfélkörük miatt nem választhatták a KATA-t. A tervezet ugyanakkor további korlátozásokat is tartalmazna, így például jelentősége lenne annak, hogy a bevétel mekkora része származik egyetlen üzleti partnertől.

Három vállalkozói helyzet, eltérő szempontok

Az adózási forma kiválasztásánál nem elegendő azt vizsgálni, melyikhez kapcsolódik a legalacsonyabb havi befizetés. Ugyanaz a bevétel eltérő eredményhez vezethet az ügyfélkörtől, a költségektől és a vállalkozó jogállásától függően.

1. Céges ügyfelekkel dolgozó szolgáltató

Egy grafikus, informatikai szakember vagy tanácsadó számára a céges számlázás lehetősége újra vonzóvá teheti a KATA-t. A döntés azonban nem állhat meg a havi tételes adó összehasonlításánál.

A tervezet szerint a céges bevételek után kiegészítő adó is felmerülhet. Egész éves működés és főfoglalkozás esetén például 1,2 millió forint a tételes adó, kizárólag céges ügyfelektől származó bevétele éves szinten 18 millió forint, aminek a 15%-a 2,7 millió forint. Ebből az éves 1,2 millió forintos tételes adó levonható, így a kiegészítő adó 1,5 millió forint lenne. A két tétel együttesen 2,7 millió forintot tenne ki, más közterhek és egyedi körülmények figyelembevétele nélkül.

Ez jól mutatja, hogy a céges számlázás lehetősége önmagában még nem bizonyítja a KATA előnyét. A várható bevétel összetételét és a teljes adóterhet együtt kell vizsgálni.

2. Alacsony költségű, főként magánszemélyeknek szolgáltató vállalkozó

Egy olyan szolgáltató esetében, akinél a bevételhez képest alacsonyak a tényleges kiadások, a KATA egyszerűsége továbbra is fontos szempont lehet, ha megfelel a választási feltételeknek.

Az átalányadózás is szóba jöhet, különösen akkor, ha a tevékenységre alkalmazható költséghányad kedvező. Ennél a módszernél azonban a jövedelmet nem a ténylegesen felmerült kiadások, hanem a törvényben meghatározott költséghányad alapján kell kiszámítani.

Ezért a választást nem célszerű pusztán a bevétel vagy a tényleges költségek nagyságára alapozni. A jogosultságot, az adó- és járulékfizetést, valamint az adminisztrációt is össze kell hasonlítani.

3. Jelentős költségekkel vagy beruházással működő vállalkozás

Egy eszközöket beszerző, anyagköltséggel dolgozó vagy nagyobb beruházást tervező vállalkozónál a vállalkozói személyi jövedelemadó, vagyis a vállalkozói SZJA vizsgálata is indokolt lehet.

Ebben a rendszerben a bevételek és az adójogilag elszámolható költségek tényleges alakulása meghatározó szerepet kap. Ez eltér az átalányadózástól, ahol a jövedelem meghatározása jogszabályi költséghányad alapján történik.

A vállalkozói SZJA azonban nem automatikusan kedvezőbb a magas költségű vállalkozásoknak. Az adózás eredményét a költségek elszámolhatósága, a vállalkozói adóalap, a vállalkozói kivét, a kapcsolódó közterhek és az adott tevékenység szabályai együttesen befolyásolják. Beruházás esetén különösen fontos annak vizsgálata, hogy az adott kiadás milyen módon és időzítéssel vehető figyelembe.

KATA, átalányadózás vagy vállalkozói SZJA?

A három adózási forma összehasonlításához az alábbi szempontokat érdemes együttesen értékelni.

A táblázat általános tájékoztatásra szolgál; a konkrét választásnál minden esetben ellenőrizni kell az adott adózási forma jogosultsági feltételeit és részletszabályait.

Hogyan lehet megalapozott döntést hozni?

A döntéshez érdemes három lépésben végigmenni a vállalkozás helyzetén.

• Elsőként a bevételeket és az ügyfélkört kell áttekinteni. Nem mindegy, hogy a bevétel magánszemélyektől vagy vállalkozásoktól származik, illetve mennyire függ a vállalkozás egyetlen megrendelőtől.
• Másodszor a költségeket és a terveket kell felmérni. A tényleges kiadások, a tervezett beruházások és a várható növekedés különösen az átalányadózás és a vállalkozói SZJA összehasonlításánál lehetnek meghatározók.
• Harmadszor azonos feltételekkel kell összehasonlítani a teljes terheket. Nem elegendő egyetlen adónemet vagy havi összeget vizsgálni: a kapcsolódó járulékokat, az esetleges kiegészítő adókat, a helyi iparűzési adót, az adminisztrációt és a biztosítási helyzetet is figyelembe kell venni.

A végleges 2027-es szabályok megjelenése után az áttérés és a bejelentési határidők ellenőrzése szintén elengedhetetlen lesz.

A SALDO segít a döntés szakmai megalapozásában

Nem biztos benne, hogy 2027-ben a KATA, az átalányadózás vagy a vállalkozói SZJA lenne kedvezőbb vállalkozása számára? A SALDO szakértői segítenek értelmezni a változásokat és összehasonlítani az egyes adózási lehetőségeket. Kérjen szakmai segítséget a döntés előkészítéséhez!

Cikk szerzője: dr. Király Kata