Az előleg alapját minden vállalkozásnak a következő tételek összegeként kell megállapítania (adóalap egyszerűsített megállapítása):

• az Szt. szerinti pénzeszközöknek az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása,
• az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem (csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatás után érvényesíthető kedvezménnyel),
• az adóelőleg-megállapítási időszakban megfizetett kisvállalati adó, adóelőleg, valamint
• az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék (ide nem értve az adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot) és a kifizetett osztalékelőleg.

Az adózó azonban dönthet úgy, hogy adóelőleg alapjának meghatározása során is figyelembe veszi az adóalap számítás valamennyi korrekciós tételét (illetve azok időarányos részét).

Lényeges előírás, hogy amennyiben az adózó valamely adóelőleg-megállapítási időszakban a korrekciós tételek figyelembevételével állapítja meg az adóelőleg-fizetési kötelezettségét, akkor az adóév végéig minden esetben így kell eljárnia.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben 2016. I. negyedévben már úgy döntött az adózó, és I. negyedéves bevallását úgy nyújtotta be, hogy minden adóalap növelő és csökkentős tényezőt figyelembe vett, akkor 2016. II, III, és IV. negyedévében is így kell eljárnia.

Amennyiben viszont 2016. I. negyedévben még nem vette figyelembe a korrekciós tételeket, 2016. II. negyedévben is dönthet úgy, hogy figyelembe veszi, és ezen döntése 2016. III. és IV. negyedévre kötelezi.