2019. július 23.-án a Magyar Közlöny 128. számában kihirdetésre kerültek az adótörvény változásait tartalmazó törvények, melyek több ponton és eltérő hatályba lépési időpontokkal módosítják az adózást érintő jogszabályokat.

Az adótörvények változásait az alábbi három törvény tartalmazza:

1.) 2019. évi LXXI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről,

A törvény adózást érintő előírásai az alábbiak.

A települési önkormányzatot illeti meg a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40%-a és a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a.

A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a 100.000 forint értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2020. január 1-jétől 2020. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 15,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 50,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 30,0 millió forint.

A fentiektől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2020. január 1-jétől 2020. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,

d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.

A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény szerinti uniós értékhatár 2020. január 1-től 2020. december 31-ig

a) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 443 000 euró,

b) építési beruházás esetén 5 548 000 euró.

A törvény 6. melléklete tartalmazza a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összegét forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámokat 2020. évben.

A törvény – a törvényben meghatározott kivétellel – 2019. november 1-jén lép hatályba, és 2023. december 31-én hatályát veszti.

A fentebb tárgyalt előírások 2020. január 1-jén lépnek hatályba.

2.) 2019. évi LXXII. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról

Társasági adót érintő módosítások:

• szabályozza a kapcsolt vállalkozások fogalmát,
• szabályozza ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségeket, meghatározva a strukturált jogügylet, a hibrid gazdálkodó szervezet fogalmát,
• megállapítja a külföldre történő tőkekivonás adóztatására vonatkozó rendelkezéseket,
• előírja a tulajdonosi tőketranzakciókra vonatkozó transzferár-szabályokat,
• megállapítja az adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseket.

Kisvállalati adózást érintő rendelkezések:

• nem választhatja a kisvállalati adózást az adózó, ha az adóévet megelőző adóévben rendelkezett ellenőrzött külföldi társasággal.

Általános forgalmi adót érintő rendelkezések:

• a törvény szabályozza a termék Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára történő továbbításának feltételeit, pontosítja a láncügyletre vonatkozó szabályozást, illetve egyéb egyszerűsítéseket tartalmaz,
• a törvény meghatározza a közösségen belüli adómentesség, valamint a különös adó visszatérítés szabályait,
• változnak az utazásszervezésre vonatkozó áfa szabályok,
• termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, többcélú utalvánnyal vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem tennék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke,
• különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a törvényben meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén, ezzel összefüggésben a törvény szabályozza a behajthatatlan követelés fogalmát, amely az Áfa törvény vonatkozásában alkalmazandó.

Illetéktörvényt érintő módosítások:

• az illetékmentesség csak a közhasznú minősítéssel rendelkező alapítványokat illeti meg, a két éves átmeneti szabály figyelembevételével.

Adózás rendjét érintő rendelkezések:

• a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított tíz évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni,
• változik a lezárt EKAER bejelentések módosításának lehetősége, illetve az ehhez kapcsolódó mulasztási bírság alóli mentesülés szabálya, ha az adózó igazolja, hogy az EKAER bejelentési kötelezettsége során úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható,
• a törvény szabályozza az elévülést nemzetközi vitarendezés esetén, az Európai Uniós vitarendezési eljárás legfontosabb szabályait, az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás egyes szabályait, továbbá az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatás és automatikus információcserét.

A törvény – a törvényben meghatározott kivételekkel – a kihirdetés napján lép hatályba. Egyes előírásai 2019. augusztus 1-jén, 2020. január 1-jén, 2020. január 2-án, illetve 2021. január 1-jén lépnek hatályba.

3.) 2019. évi LXXIII. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

A személyi jövedelemadót érintő legfontosabb módosítások:

• a négy vagy több gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó mentességben részesülnek, jövedelmük meghatározott része után nem merül fel személyi jövedelemadó kötelezettség, az adómentesség az önálló és a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek egy részére terjed ki (például bérbeadásból származó jövedelemre nem alkalmazható), ezen kedvezményt minden más kedvezményt megelőzően lehet érvényesíteni. E kedvezményt az adóelőleg megállapítása során is alkalmazni lehet,
• a törvény a magánalapítvány definiálása mellett az abból származó jövedelmekre a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló szabályok alkalmazását rendeli. A jogszabály osztalékként szabályozza a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére juttatott vagyoni értéket és adómentes juttatásnak minősíti a magánalapítvány vagyona terhére a kedvezményezett magánszemélyként megszerzett bevételt,
• a tételes költségelszámolást alkalmazó, szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő tárgyévi elismert költségként veszi figyelembe a tárgyévre megállapított és megfizetett adóelőlegeket (ideértve a negyedik negyedévre megállapított és határidőig megfizetett adóelőleget is), a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség megfizetett összegét a befizetés évében számolhatja el költségként.

A társasági adót érintő legfontosabb módosítások:

• a törvény módosítja a csoportos társasági adóalanyokra vonatkozó rendelkezéseket. Eltörlésre kerül például a tagok azonos könyvvezetési pénznemére vonatkozó feltétel. Adófizetési könnyítés nem engedélyezhető a csoportos társasági adóalanyok számára illetve tisztázásra kerültek a jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazásának szabályai is, stb,
• adóalannyá válik a vagyonkezelő alapítvány,
• a kis- és középvállalkozások esetében a következő három évben csökkenni fog a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházások minimum értéke, kisvállalkozások esetén 2020-tól 300, 2021-től 200, 2022-től 50 millió forintra, középvállalkozások esetén 2020-tól 400, 2021-től 300, 2022-től 100 millió forintra, megszűnik a létszámnövelési előírás, mindössze egy négyéves létszámfenntartási kötelezettséget ír elő a törvény,
• a 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti, a reklámadóról szóló törvény szerint meghatározott reklámadó-kötelezettséggel összefüggő költségekre nem kell alkalmazni a társasági adó növelési előírásokat,
• hatályát veszti a társasági adóelőleg-kiegészítés, és ezzel együtt a növekedési adóhitel igénybevételének választásához kapcsolódó szabályok is módosulnak.

Az egyszerűsített vállalkozói adót érintő módosítás:

•  2020. január 1-jétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, mint adózási forma.

Az energiaellátók jövedelemadóját érintő módosítás:

• megszűnik az adóév végi adóelőleg kiegészítési kötelezettség.

Kisvállalati adót érintő módosítás:

• a kisvállalati adó mértéke 13 %-ról 12 %-ra csökken.

Innovációs járulékot érintő módosítás:

• megszűnik az adóév végi adóelőleg kiegészítési (feltöltési) kötelezettség.

Általános forgalmi adót érintő módosítás:

• 5 %-os adókulcs alá tartozik a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, ezen adókulcsot azokban az esetekben kell először alkalmazni, ahol a teljesítés időpontja 2020. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

A helyi adókat érintő módosítások:

• annak a társasági adóalanynak minősülő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozó magyarországi fióktelepét, továbbá a kettős könyvvitel elveinek megfelelő könyvvezetést alkalmazó más külföldi székhelyű vállalkozót is), amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladta, az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie,
• a jövőben csak azok az alapítványok részesülnek feltételes személyi adómentességben, amelyek közhasznú minősítéssel rendelkeznek,
• a telephely bejelentés is úgynevezett „egyablakos” eljárássá válik.

Reklámadót érintő módosítás:

• az adó mértéke 2019. július l-jétől 2022. december 31-ig az adóalap 0%-a, ez a közzétevőkre és a megrendelőkre is vonatkozik.

Pénzügyi tranzakciós illetéket érintő módosítások:

• mentesül a tranzakciós illeték alól a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla közötti fizetési művelet, mentesül továbbá a postai csekkes befizetés 20 ezer forintig (maximum értéke 6 ezer forint).

Társadalombiztosítást érintő módosítás:

• az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.710 forint, napi összege 257 forint 2020. január 1.-jétől.

Számvitelt érintő módosítások:

• az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása időpontjával nyitó mérleget kell készítenie azzal, hogy a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni,
• a törvény szabályozza a szerződés elszámolási egységét, a teljesítési fokot, a készültségi fokot, előírja, hogy a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható ki készletként.

A törvény – a törvényben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyes előírásai a kihirdetését követő 31. napon, illetve 2020. január 1-jén lépnek hatályba.

A beruházási adókedvezmény növekvő mértékére vonatkozó előírások 2021, illetve 2022. január 1-jén lépnek hatályba.