Milyen napokra adható ki a betegszabadság szakképzési munkaszerződés alapján?
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára naptári évenként betegszabadságot vehet igénybe a szakképzési munkaszerződéssel szakirányú oktatásban résztvevő tanuló is. Az év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult az Mt. 126. § (3) bekezdés értelmében. Az Mt. 126. § (4) bekezdése alapján a betegszabadság kiadása során az Mt. szabadság kiadására vonatkozó, 124. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, azaz a beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
A szakképzési munkaszerződés alapján a felek között egy egységes jogviszony jön létre, ez nem különíthető el az elméleti képzésben, illetve a gyakorlati oktatásban való részvételre. Ez megmutatkozik a munkaidő és ennek beosztása, valamint a díjazás tekintetében is. Ebből következően pedig a tanuló keresőképtelensége is egységes, ennek alapján egyidejűleg mentesül mind a gyakorlati, mind az elméleti oktatáson való részvétel tekintetében
Azokban az esetekben, amikor a betegség miatti keresőképtelenség olyan napokra esik, amelyeket az Szkr. 252/B. §-ban mentesülésként határoz meg a duális képzőhelyen történő rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól (a szakképző intézményben oktatással töltött napok), mivel azok is beosztás szerinti munkanapnak minősülnek, és ha a tanuló keresőképtelenné válik, a szakképző intézményben töltendő keresőképtelen napjaira is betegszabadságot kell számára elszámolni. Ennek megfelelően tehát az oktatási nap (közismereti, vagy szakirányú oktatás) beosztás szerinti munkanapnak minősül, amely során a tanuló, illetve képzésben részt vevő személy keresőképtelensége miatt mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól.
A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%‐a jár. A távolléti díj az Szkt 107. §-a alkalmazásában munkabérnek minősül. Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges.