A magánszemély osztalékból származó jövedelme az adófizetési felső határig szociális hozzájárulási adó köteles. A magánszemélyt terhelő 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót a 15 százalékos személyi jövedelemadóval együtt a kifizető állapítja meg, vonja le és vallja be a magánszemélynek kifizetésre kerülő jövedelméből.  

Az osztalékelőleget – az osztalékkal ellentétben – nem terheli szociális hozzájárulási adó. A kifizetésre kerülő osztalékelőlegből csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell a kifizetőnek levonásba helyeznie. A szociális hozzájárulási adó az osztalékelőleg osztalékká válásakor, azaz az adózott eredmény felhasználásáról hozott döntés jóváhagyásának időpontjában válik esedékessé.

Abban az esetben, amikor a jóváhagyott osztalék összege megegyezik a kifizetett osztalékelőleggel, akkor az osztalékká vált összeg után már nem merül fel személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, csak szociális hozzájárulási adó kötelezettség keletkezik. Mivel nem kerül sor újabb jövedelem kifizetésére, így a kifizetőnek nincs lehetősége a szocho levonására. Eben az esetben a magánszemély köteles a szocho megfizetésére, amit az év végi személyi jövedelemadó bevallásában tehet meg. Ugyanez az eljárás akkor is, ha a jóváhagyott osztalék több lesz, mint az osztalékelőlegként kifizetett összeg, de a különbözet kifizetésére az adóéven belül nem kerül sor.

Amennyiben a jóváhagyott osztalék összege több lesz, mint az osztalékelőlegként kifizetett összeg, és a különbözet (vagy annak egy része) kifizetésre is kerül, a kifizetőnek levonásba kell helyeznie a különbözetet terhelő személyi jövedelemadót, illetve a teljes osztalékot terhelő szociális hozzájárulási adót. Abban az esetben, ha a kifizetésre kerülő különbözet nem fedezi a jóváhagyott osztalékot terhelő szocho összegét, a le nem vont szochot a magánszemélynek kell önadózással rendeznie a személyi jövedelemadó bevallásában.