A 22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt szakképzési hozzájárulás-fizetési kedvezményt léptetett életbe, mely visszamenőleges hatállyal, január 1-jétől alkalmazandó. A Korm. rendelet a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) 106. § (1) bekezdésétől eltérően határozza meg a szakképzési hozzájárulás alapját. Míg az Szkt. alapján a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával, addig a Korm. rendelet kiveszi a szakképzési hozzájárulás alapjából a Szocho tv. (2018. évi LII. tv.) 1. § (4), illetve (5) bekezdése alá tartozó jövedelmeket.
E rendelkezés alapján nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség az Szja tv. külön adózó jövedelmei közül a béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §), az egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) és a kamatkedvezményből származó jövedelmek (Szja tv. 72. §) után, valamint azon jövedelmek után sem, melyek után a szocho a magánszemélyt terheli.
A hatályban lévő jogszabályok alapján nézzük meg, hogyan alakul a SZÉP kártya juttatás adókötelezettsége 2021. január 1-jétől?
Az Szja tv. 71. §-a béren kívüli juttatásként nevesíti a SZÉP kártya szálláshely alszámlára utalt összeget évi 225 ezer forintig, a vendéglátás alszámlára utalt összeget évi 150 ezer forintig és a szabadidő alszámlára utalt összeget évi 75 ezer forintig, összesen évi 450 ezer forint összeghatárig. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2020. évi LVIII. törvény 40. §-a 2021. január 1. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan felemelte az Szja törvény SZÉP kártyára vonatkozó összeghatárait, melynek megfelelően a szálláshely alszámlájára 400 ezer forintig, a vendéglátás alszámlájára 265 ezer forintig, míg a szabadidő alszámlára 135 ezer forintig, összesen 800 ezer forint összeghatárig juttatható béren kívüli juttatás. A béren kívüli juttatás esetében a juttatás 100 százaléka után terheli a kifizetőt a 15 százalék szja (nem kell alkalmazni az 1,18-szeres szorzót).
A vészhelyzettel összefüggő intézkedésekről szóló törvény kimondja azt is, hogy a megemelt összeghatáron belül juttatott béren kívüli juttatások után az említett időszakban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót (bár a Szocho tv. 1. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a béren kívüli juttatás a szocho alapját képezi). A Szkt. szakképzési hozzájárulásról szóló részének január 1-jével életbe lépett szabálya alapján a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a szociális hozzájárulás alapjával, mely előírás alapján a béren kívüli juttatások után (mivel ezek a szocho alapját képezik, csak egy külön rendelkezés alapján nem kell megfizetni utánuk a szochot) szakképzési hozzájárulást kellene fizetni.
Ezen kötelezettség alól mentesít a január 28-án kihirdetett kormányrendelet, mely a szakképzési hozzájárulás alapjából kiveszi a béren kívüli juttatások összegét, így ezen juttatások után csak szja kötelezettség keletkezik, szocho és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség nem.
A keretösszegen felüli SZÉP kártya juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az egyes meghatározott juttatás esetében a 15 százalékos mértékű szja fizetési kötelezettség a felettes rész 1,18-szerese után keletkezik. Ezen juttatás adóalapja után terheli a kifizetőt a 15,5 százalékos mértékű szocho is, ugyanakkor szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Ugyancsak nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség a SZÉP kártyán kívüli egyéb egyes meghatározott juttatások után sem (többek között a hivatali utazáshoz kapcsolódó étkezés, a reprezentáció, az üzleti ajándék, a telefon magáncélú használata, a csekély értékű ajándék, a rendezvényen adott ajándéktárgy a minimálbér 25 százalékáig, a reklám célú juttatás), illetve a kamatkedvezményből származó jövedelem esetében sem. Ezen juttatások 1,18-szerese után a kifizetőt 15 százalék szja és 15,5 százalék szocho terheli.