Mit tehet az adózó, ha az alvállalkozói lánc valamely tagjának adóelkerülő magatartása miatt vitatja el az áfalevonási jogát a NAV?

A vállalkozási lét egyik velejárója, hogy a vállalkozások a tevékenységüket egy előre meghatározott jogszabályi környezet figyelembevételével végezhetik. Az adóhatóság időről-időre ellenőrzi a vállalkozásokat, hogy a jogszabályok betartása mellett végzik-e tevékenységüket, teljesítik-e a rájuk vonatkozó adókötelezettségüket. Egy adóellenőrzés mindig jelentős próbatétel elé állítja a vállalkozás adózással foglalkozó szakembereit. Sokszor a revizoroknak félve adjuk át a kért dokumentumokat, nyilatkozatokat a vizsgálat során, hiszen az adóhatóság a feltárt hibáinkra rámutatva bírságot állapíthat meg. 
A félelem azonban nem alaptalan. Aki dolgozik az hibázik is szokták mondani, de ez a megállapítás azonban sokszor igaznak is bizonyul. Adóellenőrzés során feltárt hiányosságok, hibák rendre adóbírság megállapítását eredményezik.

Az adóellenőrzések során a leggyakrabban áfa adónemben tárnak fel adóhiányt és állapítanak meg bírságot az adózó részére. A megállapítások egyrésze az alvállalkozó adóelkerülő magatartásával függ össze.

A legnagyobb adóviták abból adódnak, hogy az adóhatóság a szállítói lánc valamely tagja által elkövetett adóelkerülő magatartása miatt próbálja elvitatni az áfalevonási jogot az adózótól. Az adóhatóság rendre azt állapítja meg, hogy az adózó tudta, vagy tudhatta, hogy az alvállalkozó csalárd módon adóelkerülő magatartást folytat. 
Az adóhatóság gyakran olyan indokkal vitatja el a szállítói számlához kapcsolódó levonási jogot, hogy a szolgáltató vagy annak alvállalkozója nem nyújtott be áfabevallást, áfafizetési kötelezettségét nem teljesítette, be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatott, beszámolókészítési kötelezettségét elmulasztotta stb. Az adóhatóság a vizsgálat lefolytatását követően az alvállalkozók képviselőinek nyilatkozatai közötti ellentmondások alapján vélelmezi, hogy a befogadott számlákon szereplő gazdasági események nem valósultak meg vagy nem a számlában szereplő felek között jött létre az ügylet.
Az adózó azonban sok esetben értetlenül áll a megállapításokkal szemben, hiszen az ács a tetőt elkészítette, a kertész a füvet lenyírta, a térköves a járdát megépítette és az alvállalkozói láncban szereplők adóelkerülő magatartásáról semmit sem tudott.

De mit tehet a vállalkozás, ha az adóhatóság a fenti indokok miatt az adólevonási jogát elvitatja?

Első lépésben már a vizsgálati szakaszban fel kell ismerni a revizorok által feltett kérdésekből, illetve a bekért dokumentumokból, hogy az ellenőrzés az alvállalkozói láncban szereplők valamiféle adóelkerülő magatartására vezethető vissza, azzal összefügg. Ebben az esetben a revizorok által feltett kérdésre adott válaszoknak különös jelentősége lesz a vizsgálat lezárásánál, hiszen az adóhatóság az adózó és az alvállalkozók által tett nyilatkozatokra alapozva tesz megállapításokat. Fontos, hogy az ellenőrzés alá vont vállalkozás képviselőinek a nyilatkozatait előre átgondolt módon kell kialakítani úgy, hogy a jogorvoslati szakaszban majd hasznosítani tudja azt.
Amennyiben az ellenőrzés lezárul és az I. fokon eljáró adóhatóság a jegyzőkönyveben, illetve a határozatban az adózó levonási jogát elvitatja a fenti indokok miatt, úgy az adóhatóság megállapításait górcső alá kell venni.

Az adóhatósági megállapításokkal szemben tett adózói észrevétel, illetve fellebbezés tapasztalatom szerint sikeres és eredményes lehet, ha a vállalkozás jelentős számú bizonyítékot terjeszt az adóhatóság részére, arról, hogy az ügylet valóban teljesült, a felek között valósult meg az ügylet vagy az alvállalkozói láncban résztvevő vállalkozók adóelkerülő magatartásáról nem tudott és nem is tudhatott.

Az Európai Bíróság ítéleteiben többször is rámutatott, hogy nem elegendő pusztán az áfa levonás elvitatásához annak a körülménynek a bizonyítása, hogy az alvállalkozó nem rendelkezett megfelelő eszközökkel a teljesítéshez, nem adott be a vonatkozó időszakról beszámolót, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatott. stb. Amennyiben a teljesítés megtörtént csak akkor tagadható meg a levonási jog, ha a vevő tudott vagy tudomással bírt az alvállalkozók csalárd magatartásáról. Ugyanakkor a vállalkozásnak a rendelkezésre álló eszközökkel ezt bizonyítania kell. Általánosságban azonban megállapítható, hogy sikeresebben képviselhető az a vállalkozás, aki a beszállító esetében legalább egy folyamatba épített dokumentált alapellenőrzést végez az alvállalkozó gazdasági tevékenységéről és az elvégzett munkálatokat folyamatszinten és visszakövethető módon is dokumentálja. 
Az ellenőrzés során, illetve a jogorvoslati szakaszban sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a vállalkozás által összegyűjtött bizonyítékok elegendőek lesznek az adóhatóság megállapításaival szemben. Az észrevétel, illetve a fellebbezés akkor lehet hatékony és sikeres, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok, a kialakult hazai és európai bírósági gyakorlat és az egyéni szakmai tapasztalat ötvözete mellett alakítjuk ki álláspontunkat és képviseljük az ügyfelet.

A NAV ellenőrzések és adóhatásósági eljárások során adójogi tapasztalattal rendelkező adótanácsadóink támogatást nyújtanak. Kidolgozzuk az adójogi vita során alkalmazandó stratégiát és elkészítjük az adóképviselet során benyújtandó beadványokat. 

Adóhatóság előtti képviselet - Mi tudjuk mire figyel a NAV! Keressen minket bizalommal!