2017. évtől a leglényegesebb változás, hogy az eddigi adóalap számítás jelentősen megváltozik. 2017. évtől a kisvállalati adó alapja a tőkeműveletek eredménye – különösen a jegyzett tőke emelése és csökkentése, ide nem értve az apportot –, növelve a jóváhagyott, fizetendő osztalék és a személyi jellegű kifizetések összegével, valamint csökkentve a jóváhagyott (bevételként elszámolt) osztalék összegével, korrigálva egyéb tételekkel, de minimum a személyi jellegű kifizetések kedvezményekkel csökkentett összege.

Tehát jelentősen, alapjaiban megváltozik a KIVA alapja, ezért a módosító törvény két dolgot előír a NAV részére.

Az egyik, hogy a törvény szerinti módosításokról az állami adó- és vámhatóság 2016. november 1-ig tájékoztatást nyújt az érintett adózóknak, ez elektronikus úton megtörtént. 

Másrészt, mivel jelentősen megváltozik az adóalap, a törvény módosítás a kisvállalati adó jelenlegi alanyai esetében egy, egyszer alkalmazható adóalap-csökkentő tétel segítségével biztosítja, hogy az adóalap változása ne jelentsen adminisztrációs többletterhet. Ezen tétel kiszámítása nagyon összetett, az annak kiszámításához szükséges adatok a NAV rendelkezésére állnak, így az érvényesíthető adóalap-csökkentő tétel levezetéséről és összegéről az adóhatóság tájékoztatást küld az adózóknak 2017. december 31-ig.

Az adóalapot növeli a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt a kisvállalati adóalany részére megállapított, jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék, osztalékelőleg összege.

Kedvezőbb lesz a veszteség elhatárolás. Az elhatárolt veszteség fő szabályként a következő évek adóalapját csökkentheti, megszűnt a 10 egyenlő részletre vonatkozó előírás. Továbbá a tárgyévben beszerzett, előállított, korábban használatba nem vett immateriális jószág, tárgyi eszköz beruházással kapcsolatos kifizetések erejéig a keletkezés évében, illetve az azt követő években a bértömeggel szemben is levonható az elhatárolt veszteség.

Új adóalap növelő előírás a pénztár mentesített értéke, ami új fogalomként kerül bevezetésre. Amennyiben a pénztár értéke az összes bevétel 5 százalékát, de legalább 1 millió forintot és az adónem alá történő átlépéskori összeget is meghaladja, a pénztár további növekedése növeli az adóalapot. Amennyiben ugyanakkor a későbbi években a pénztár értéke ismét csökkenne, a csökkenés adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető.

A kisvállalati adó szerinti adózást azon adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt, eddig 25 fő volt a korlát. A kisvállalati adóalanyiság viszont akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. További kedvező változás, hogy a mérlegfőösszeg esetében megszűnik az arányosítás, abban az esetben, amennyiben az adózó év közben lép a kisvállalati adó hatálya alá.

Az adóalap változás maga után vonta az előleg szabályok módosítását is. 2017. évtől az adóelőleg összegét az előlegfizetési időszakban fizetendő bértömeg és a jóváhagyott (bevételként elszámolt) osztalék, illetve jóváhagyott fizetendő osztalék különbözetének összegeként kell meghatározni.

Nem változott, csak pontosításra került azon előírás, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.

Amennyiben a KIVA adóalany visszatér a társasági adó hatálya alá, akkor a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett pozitív összegére lekötött tartalékot képez. Az ily módon keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben a társasági adótörvény fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.

A kisvállalati időszak alatt keletkezett, a kisvállalati adóalanyiság időszakában fel nem használt elhatárolt veszteség összege a társasági adóalanyiság alatti elhatárolt veszteséget növeli. Amennyiben a felhalmozott eredménytartalék a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke negatív, ez az összeg növeli az elhatárolt veszteséget a társasági adóalanyiság időszakában. Ezen elhatárolt veszteséget a társasági adóra történő áttérést követően öt adóévben lehet felhasználni. Az öt év számításánál a veszteség keletkezésének a dátuma és nem a kisvállalati adóra történő áttérés időszaka számít. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kisvállalati időszak alatt a veszteség például 2017. évben keletkezett, utoljára 2022. évben lehet felhasználni, még akkor is, ha a KIVA adóalany mondjuk 2020-ban tér vissza a társasági adó hatálya alá.

Amennyiben az adóalany korábban a Tao. tv. hatálya alatt adózott, majd áttért a KIVA-ra, ezt követően ismételten társasági adó alany lett, akkor a kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke megegyezik a kisvállalati adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott társasági adó szerinti számított nyilvántartási érték összegével, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével.

Tekintettel arra, hogy a kisvállalati adó időszakában bevont (nettó) tőkebevonás csökkenti a kisvállalati adó alapját, ezért a kisvállalati adóalanyiság időszakában bevont tőke kivonása a társasági adóalanyiság időszakában adóalap-növelő tétel.

Fenti ismertetés természetesen csak a legjelentősebb megváltozott szabályokat tartalmazza, nem tértünk ki azon szabályokra, amelyek 2017. évben ugyanúgy alkalmazhatók, mint 2016. évben, elsősorban a változásokra összpontosítottunk.