Munkahelyünkön az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek biztosítása a munkáltató feladata. Az új típusú koronavírus járvány terjedésének megakadályozása érdekében sok munkáltató sokféle módszert és eszközt alkalmaz annak érdekében, hogy munkavállalóinak egészségét fenntartsa, ezáltal üzletmenetének folytonosságát biztosítsa. Gyakran merül fel a kérdés munkáltatók oldalán, hogy mi az a leghatékonyabb jogszerű módszer mellyel az előbbi cél elérhető.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság márciusi tájékoztatójában kifejti, hogy a járványügyi megelőző célokat a munkáltatónak elsősorban olyan módszerekkel kell elérnie, melyek személyes adatok kezelésével nem járnak. Ennek körében a Hatóság márciusi tájékoztatója nem tartja arányosnak a munkáltatói intézkedéssel elrendelt, minden munkavállalóra általánosan kiterjedő bármilyen diagnosztikai eszközt (így például testhőmérséklet-mérő) alkalmazó szűrővizsgálatok előírását. Vagyis a tavaszi járványügyi helyzetben a Hatóság kifejezetten elzárkózott a munkavállalók testhőmérséklet-mérésétől mint jogszerű személyes adat kezelési módszertől, mondván; „önmagában abból a tényből, hogy valakinek magasabb a testhőmérséklete, nem vonható le egyértelműen az a következtetés, hogy az új típusú koronavírus járvánnyal fertőzött.”
A Hatóság a testhőmérséklet-mérés tárgyában az elmúlt héten tett közzé újabb tájékoztatót, melyben a folyamatosan és jelentősen emelkedő esetszámra tekintettel kiegészíti korábbi állásfoglalását és kimondja, hogy jogszerűen alkalmazható lehet a testhőmérséklet-méréssel összefüggő diagnosztikai szűrőeszközök alkalmazása amennyiben a következő esetek együttesen fennállnak:
- az adatkezelő tulajdonában, használatában álló területére, épületeibe történő beléptetés során;
- valamennyi belépni szándékozó személyre egységesen kiterjedő védelmi intézkedésként (ún. „héjvédelem”) kerül alkalmazásra;
- az a testhőmérséklet-mérés alanyának kifejezetten ezen adatkezelési cél érdekében történő azonosításához nem kötött, és
- semmilyen módon nem jár adat rögzítésével, további tárolásával, továbbításával.
Munkáltatói oldalról ez annyit jelent, hogy a munkáltató tulajdonában, használatában álló épületbe való beléptetést a továbbiakban lehet testhőmérséklet-méréshez kötni, ugyanakkor ez általánosságban kell kiterjedjen valamennyi belépő személyre-, valamint a munkáltató csupán a belépés engedélyezésére-, vagy annak megtagadására jogosult a testhőmérséklet-mérés alapján, nem vonhat le következtetést fertőzöttségre, valamint semmilyen módon nem rögzíthet, továbbíthat a belépő személyre (így például a munkavállalóra) vonatkozó adatot; azaz a testhőmérséklet rögzítése nem lehetséges.
A fentiekből következik továbbá az is, hogy a munkáltató a munkavállalóival szemben az ilyen típusú adatkezelésnél nem mint „munkáltató”, hanem mint a terület-, épület tulajdonosa, üzemeltetője jár el vagyis onnantól, hogy adott esetben a beléptetést területére munkavállalójával szemben megtagadta, a munkavállaló feladata a helyzet további kezelése így például az orvoshoz fordulás, betegszabadság és táppénz ügyintézés, vagy a munkahelyi vezető tájékoztatása.