Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – a módosító törvény legfontosabb, az adózókat legjobban érintő pontjait foglaljuk össze. A törvénymódosítás terjedelmét, és az érintett adónemek széles körét figyelembe véve, minden adónem változás egy-egy önálló cikk témáját képezhetné. Mint a fentiekben már írtuk a törvényben számos módosítás, pontosítás található, ezek apró, de lényeges változások, ezek részletes kifejtése is több cikk terjedelmét tenné ki.

Lássuk tehát a legfontosabb változásokat adónemenként.

A személyi jövedelemadóban kedvező változást vezettek be a filmforgatáson résztvevő külföldi stábtagokra, pontosításra került a hivatali, üzleti utazás és a kiküldetés fogalma, kedvezőbb a házassági életközösség támogatása. Változott a tételes átalányadó adómértéke, az egyes meghatározott juttatás fogalma, pontosításra kerül az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás szabályaival összefüggésben a méltányolható lakásigény és az együtt költöző, továbbá együtt lakó családtagok meghatározása. Néhány új adómentesség kerül bevezetésre, például a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak, a 2017-es Úszó, Vízilabda, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéseként új jogcím biztosítja a rendezvénnyel összefüggésben kifizetett, illetve természetben biztosított ellátások adómentességét. Módosították az erdőnek minősülő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályokat.

A társasági adóban az innovatív vállalkozások támogatására bevezetik a korai fázisú vállalkozások fogalmát, és ezzel kapcsolatban adóalap kedvezményt állapítanak meg. Bevezetik az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások fogalmát, és ezzel kapcsolatban is adókedvezmény kerül megállapításra. Bevezetésre kerül az élőzenei adókedvezmény. Pontosításra kerülnek a műemlékvédelmi adóalap-kedvezmény szabályai, továbbá a kedvezmény igénybevételi lehetősége kiegészül azzal, hogy a jogosult kapcsolt vállalkozása is alkalmazhatja bizonyos feltételek fennállása esetén. Változik az adózás előtti eredményt csökkentő közhasznú támogatások mértéke.  Az IFRS-ekre történő átállás során lehetővé válik a meglévő nyilvántartások továbbvitelének terhe mellett azon választás, hogy az adózó az adóalapját úgy állapítja meg, mintha nem tért volna át, ezzel párhuzamosan áttérési adóalap-különbözet nem keletkezik, továbbá az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőkre vonatkozó szabályozás egyes elemei pontosításra kerülnek. Az értékcsökkenési leírási kulcsok változnak mind 2017. évtől, mind 2018. évtől, melyet a törvény melléklete tartalmaz.

A kisadózó vállalkozások tételes adójában 6 millió forintról 12 millió forintra növekszik azon bevételi értékhatár, mely után 40 százalék adót kell fizetni, 24 hónapról 12 hónapra csökken azon időtartam, amelynek elteltével ismét választható az adóalanyiság, továbbá nem minősül főállású kisadózónak a vállalkozó, ha egyidejűleg nevelőszülői jogviszonyban is áll. Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 15 százalékra csökken.

A kisvállalati adóban már jelentős változások következtek be a tavaszi adócsomagban is, a jelenlegi törvénymódosítás további egyszerűsítéseket és kedvező változásokat tartalmaz. Egy milliárd forintra nő az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára (az adónem választáskori értékhatára viszont továbbra is 500 millió forint marad), az újonnan létrejövő vállalkozás az adónem választására vonatkozó bejelentését az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást módosító törvényszöveg szerint az adóévben nyugdíjassá váló magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában visszaigényelheti az ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosítása szerint megszűnik a kamatjövedelmeket, valamint a tartós befektetésből származó jövedelem lekötési hozamát terhelő 6%-os mértékű közteher, a fizető vendéglátó tevékenységet végzők az ehoval azonos mértékű közterhet a tételes adóval együtt személyi jövedelemadóként lesznek kötelesek megfizetni.

Az energiaellátók jövedelemadója törvény módosítása szerint a társasági adó előadó-művészeti, filmalkotási, valamint látvány-csapatsport célra történő felajánlása kapcsán járó, egyéb bevételként elszámolt adójóváírás társasági adóban nem érvényesített része mentesül az energiaellátók jövedelemadója alól, (2016. adóévre vonatkozóan is érvényesíthető).

Az általános forgalmi adóban az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió Ft-ról 8 millió Ft-ra emelkedik azon vállalkozók részére, akiknek összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a 2016. naptári évben ténylegesen, sem a 2017. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 8 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.

A jövedéki adóról szóló törvény módosítása a 2017. április 1-jei hatálybalépés által a gazdálkodói és vámhatósági felkészüléshez biztosít hosszabb átmeneti időszakot, 2017. január 1-jétől az ár lekerül a dohánytermékekről és megvalósul az ár bejelentés rendszere, továbbá a módosítás tartalmazza a 2017. január 1-jétől változó KN-kódokra tekintettel a definíciók pontosítását.

A helyi adók módosítása kiegészítéseket, pontosításokat tartalmaz az IFRS-eket alkalmazó vállalkozások iparűzési adóalapjának megállapításával kapcsolatban, a feltételes helyi adómentesség szabálya a társasági adóalap-megállapítással összhangban kerül szabályozásra, egyszerűsödik a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők iparűzési adókötelezettség-teljesítési előírása. Nagyon lényeges adminisztrációt egyszerűsítő változás, hogy a módosítás szűkíti az adóalap-összeszámítási szabály hatókörét azokra az esetekre, amelyekben feltételezhető, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony az adóelkerülés miatt jött létre, azaz a szétválással – 2016. október 1-jét követően – létrejött kapcsolt vállalkozások esetére írja elő a javaslat a rendelkezés alkalmazását, az eddigi teljeskörű alkalmazás helyett.

A gépjárműadóról szóló törvény módosítása alapján az adómentesség kiterjed a kizárólag otthoni szakápolási tevékenység érdekében üzemeltetett személygépkocsira, másfelől egy adómentességi tényállás kapcsán a súlyos fogyatékos magánszemély fogalmi elemeit meghatározó jogszabályi és kedvezményezetti körre való hivatkozást iktat be.

A reklámadóról szóló törvény egyértelműen és vitathatatlanul meghatározza az interneten való reklámközzététel esetén az adó alanyát, a reklámközzétevő személyét, azaz az interneten közzétett reklámok esetén a reklám közzétevőjének, tehát a reklámadó alanyának a reklámfelülettel (így az azon történő tartalom-elhelyezés jogával) rendelkezni jogosult személy vagy szervezet minősül. További módosítás, hogy a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítők nyilvántartásából a jövőben akkor törli az adóhatóság az adóalanyt, ha adótartozása nettó és nem bruttó módon számítva haladja meg a 100 ezer forintot, továbbá nagyon lényeges adminisztrációs kötelezettséget csökkentő szabály, hogy hatályon kívül helyezésre kerül a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap-összeszámítási előírás.

Az illetéktörvényben módosításra került az ingatlanforgalmazókat és a lízingcégeket megillető illetékkedvezmény, továbbá illetékmentes vagyonszerzések esetén az állami adóhatóságnak nem kell fizetési meghagyást (határozatot) kiadnia.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása az un. „alvó” cégek esetében kizárja a pozitív minősítés lehetőségét, tehát kizárólag a tényleges gazdasági tevékenységet folytató adózók kaphatnak megbízható minősítést. A megbízható adózókra vonatkozó kedvező előírás, hogy a jövőben az automatikus fizetési könnyítés nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is adható és az értékhatár 500 ezer forint helyett 1,5 millió forint,

Szigorú szabályok fognak vonatkozni a székhelyszolgáltatást igénybe vevőkre. A módosítás a törvény székhelyszolgáltató definíciójával történő kiegészítése mellett előírja a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentését az igénybe vevő kötelezettségeként, továbbá kockázatos adózóvá minősíti azokat az adózókat, akik székhelyszolgáltatóhoz vannak bejelentve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a terhükre.

A törvénymódosítás szigorít az EKAER rendszerében is, az új EKAER szereplők részére – akik az EKAER bejelentési kötelezettség szempontjából inaktív adózónak minősülnek –, biztosítéknyújtási kötelezettséget ír elő.

Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének megkezdése a megfelelő felkészülési idő érdekében 2017. június 30-ára módosul a törvényben, viszont rögzítésre került az is, hogy ezen időponttól kezdve fő szabály szerint kizárólag Automata Felügyeleti Egységgel (AEE) ellátott automata-berendezést lehet üzemeltetni.

Lényeges az adózók széles körét érintő változás, hogy a törvénymódosítás kibővíti azon adózók körét, akik választhatják az adóbevallási tervezet bevallási formát. A módosítás lehetővé teszi, hogy az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók is hozzáférhessenek az adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezethez.

A belföldi magánszemélynek történő osztalék kifizetés esetén egyszerűsödik az adatszolgáltatás és kizárólag a beazonosításhoz elengedhetetlen természetes adatok kerülnek bekérésre, úgymint név, születési dátum, adóazonosító jel.

Az áfa bevallást érintő módosítás, hogy az áfa alanynak az áfa bevallásában adatot kell szolgáltatnia azon személygépkocsik alvázszámáról, amely tekintetében a bevallásában termékimport, Közösségen belüli termékbeszerzés, továbbá termékértékesítés jogcímen fizetendő adót tüntetett fel.

A módosítás a magánszemélyek ellenőrzése során bevezeti a teljességi nyilatkozat fogalmát.

A törvény módosítja az online pénztárgép használata, engedélyezése, forgalmazása, üzemeltetése és szervizelése tekintetében alkalmazható mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezéseket, illetve bevezeti az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatába beszerelendő Automata Felügyeleti Egységhez kapcsolódó speciális mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezést.

A számviteli törvény módosítása az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazásával összefüggő módosításokat tartalmaz, amelyek az IFRS-ekre történő áttérést segítik elő. Az IFRS-ekkel összefüggésben módosulnak a számviteli törvény származékos ügyletekre vonatkozó előírásai, pontosításra kerülnek a származékos ügyletekkel kapcsolatos fogalmak, új fogalmak kerülnek bevezetése, a kapcsolódó mérleg és eredmény-kimutatás tételekre vonatkozó rendelkezések kiegészülnek ezen ügyletek egységes számviteli elszámolásával.

Az ismertetésben nem tárgyaltuk az egyszerűsített vállalkozói adót, a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadóját, az energiaadót, a jövedéki adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket, a vámot, vámeljárást, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosításait.