Milyen ellátásra jogosult az anya a második gyermeke után, ha az első gyermek után az apa kapta a GYED-et, és ő ez idő alatt fizetés nélküli szabadságon volt?

Sok család él azzal a lehetőséggel, hogy már a CSED lejáratát követő naptól az apa igényli meg a gyermekgondozási díjat (GYED), de az anyuka marad otthon a gyermekkel.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 128. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló a gyermeke 3 éves koráig a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra jogosult. A fizetés nélküli szabadságra való jogosultság független attól, hogy erre az időtartamra pénzbeli ellátás jár-e a szülőnek. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) előírása alapján a szülő a CSED lejárta után a gyermek 2 (ikergyermek után 3) éves koráig GYED ellátásra jogosult. Az ellátásra jogosult a szülő abban az esetben is, ha nem vesz ki fizetés nélküli szabadságot, hanem munkát végez. Abban az esetben, ha az apa kapja az ellátást, de az anya marad otthon a gyermekkel, a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 16. § a) pontjának aa) alpontja egyértelművé teszi, hogy az anyának a fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítása. A biztosítás szünetelése alatt az anyának fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Sokszor előfordul, hogy a fizetés nélküli szabadság időszaka alatt megszületik a második gyermek. Abban az esetben, ha az anya egy évet meghaladóan van fizetés nélküli szabadságon a második gyermek megszületésének időpontjában, és az első gyermekre az apa vette igénybe a GYED-et, akkor a gyermek születését megelőző két éven belül nem lesz 365 nap biztosításban töltött ideje az édesanyának, amely alapján nem lesz jogosult CSED ellátásra.

Mit lehet ilyenkor tenni? Az Ebtv. 50. § (1) bekezdése alapján az egészségbiztosítási szerv méltányossági alapon csecsemőgondozási díjat állapíthat meg a biztosított részére abban az esetben, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. A méltányossági eljárás során az eljáró hatóság a CSED összegét az általános szabályoktól eltérő módon és összegben is megállapíthatja, maximum a minimálbér kétszeresének összegéig. Ha a hatóság nem lát lehetőséget a méltányossági ellátásra, az anya nem fog ellátatlanul maradni, mert alanyi jogon megilleti őt a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES).

Abban az esetben, ha az anya rendelkezik a szülést megelőző 2 éven belül 365 napi biztosítotti jogviszonnyal, jogosult lesz CSED ellátásra, ugyanis a szülés napját megelőző nappal megszűnik a fizetés nélküli szabadság időtartama, a szülés napjától szülési szabadságon van a munkavállaló, mely alatt fennáll a biztosítotti jogviszony.