Mikor tekinthető vállalkozási tevékenységnek a költségvetési intézmény kiegészítő tevékenysége?

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 7. § (2) bekezdése alapján egy költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység lehet. A jogszabályi előírások szerint a tevékenység abban az esetben minősül alaptevékenységnek, ha az közfeladatként az intézmény alapfeladatai között szerepel, vagy az alapfeladatai ellátását segíti elő, és haszonszerzési cél nélküli tevékenységként történik annak végzése.  

Az Áht. igen lényeges változást tartalmazott 2015. január 1-jétől. A szabad kapacitás terhére végzett tevékenység fogalma megszűnt.

Az Áht. 7. § (2) bekezdés b) pontja, elég szűkszavúan rendelkezik, mely szerint vállalkozási tevékenység, haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység. Nagyon fontos eleme a meghatározásnak, hogy a vállalkozási tevékenységre nincs állami támogatás, illetve államháztartási forrás arra nem használható fel. Fontos arra is figyelni, hogy az Áht. meghatározása nem utal a rendszerességre, illetve az üzletszerűségre. A rendszeresség tekintetében amúgy sem azt kell figyelembe venni, hogy egyes ingatlanokat vagy helyiségeket eseti jelleggel adnak ki, hanem azt, hogy maga a bérbeadási tevékenység rendszeres, aminek keretében egyes ingatlanokat vagy ingatlanrészeket hosszú távra, másokat eseti jelleggel adnak ki.

A költségvetési szervek esetében a vállalkozási tevékenység és azon belül a haszonszerzés fogalma különleges jelentéssel bír, mivel ezek a szervezetek alapvetően nem profitorientáltak, hanem közfeladatokat látnak el (pl. oktatás, egészségügy, közigazgatás).

A jogszabályok szerint (pl. az államháztartásról szóló törvény és a kapcsolódó rendeletek) tehát a költségvetési szervek is folytathatnak vállalkozási tevékenységet, de nem elsődlegesen haszonszerzési céllal. Ez azt jelenti, hogy

• a vállalkozási tevékenységük nem irányulhat kizárólag vagy elsődlegesen nyereség elérésére;
• a  tevékenységből származó bevétel nem lehet magasabb a szerv összes bevételének meghatározott százalékánál (ezt a mértéket az Ávr. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján az alapító okiratban meg kell határozni);
• a vállalkozásból származó nyereséget a költségvetési szerv alapfeladatának ellátására is fordíthatja, tehát nem osztható fel vagy vehető ki.

Ha többet szeretne tudni e témában, akkor vegyen részt a SALDO Zrt. szervezésében a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységével kapcsolatos feladatok címmel tartandó online előadáson 2025. május 20-án! Az előadó a Nemzetgazdasági Minisztérium Államháztartási Szabályozási Főosztályának szakreferense lesz. Részletek és jelentkezés>>

Kérdése merült fel a témával kapcsolatban? Keressen minket bizalommal – töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, örömmel segítünk! ⬇️