Megjelent a kötelező oltás előírásának részleteit tartalmazó Kormányrendelet - Saldo Zrt. - Saldo Zrt.
SALDO Zrt. logo
Kérdése van? 06-30-237-9822
Cikkek, hírek

Megjelent a kötelező oltás előírásának részleteit tartalmazó Kormányrendelet

koronavírus védőoltás

saldo_cikk.png

Az 598/2021. (X.28.) Kormányrendelet legfontosabb munkajogi és adatvédelmi kérdései

A Magyar Közlönyben a mai napon jelent meg a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Kormányrendelet, melynek célja, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak ara, hogy a munkavégzés feltételeként a koronavírus elleni védőoltás felvételét előírják a munkavállalók számára, ha ezt szükségesnek találják a munkahelyen dolgozók biztonsága érdekében. A Kormányrendelet rendelkezéseit november 1-jétől kell alkalmazni.

1. A munkáltató indoklás nélkül kötelezheti munkavállalóit védőoltás felvételére

A Kormányrendelet megadja a munkáltatóknak azt a lehetőséget, hogy a munkavégzés feltételeként a védőoltás felvételét előírják a munkahelyen dolgozó kollégák számára. Fontos, hogy a Kormányrendelet nem köt indoklási kötelezettséget ezen munkáltatói döntéshez, vagyis a munkáltató a jogszabályból közvetlenül következően mindenfajta indoklás nélkül írhat elő oltási kötelezettséget a dolgozók számára.

Az oltási kötelezettség azokra a munkavállalókra vonatkozhat, akik a védőoltást 2021. november 1. napja előtt nem vették fel, tehát számukra írható elő a munkavégzés feltételeként az oltási kötelezettség.

2. Kikre vonatkozik?

Bár a Kormányrendelet nem munkavállalókról, hanem „foglalkoztatottakról” beszél, a jogszabály alapvetően a munkajogviszonnyal, illetve a munkaviszony feltételeivel kapcsolatban határoz meg előírásokat.

Ebből az következik, hogy a Kormányrendelet csak a munkajogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalókra irányadó, a munkáltató szervezetnél megbízási, vállalkozási jogviszonyban foglalkoztatottakra nem.

3. Fontos a határidő

Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy a még oltatlan kollégák számára előírja az oltás kötelező felvételét, úgy meg kell határoznia a védőoltás beadatásának határidejét ezen személyek tekintetében; mely határidő legalább 45 nap kell legyen. Ez azt jelenti, hogy legkorábban december közepétől fűződhetnek tényleges munkajogi jogkövetkezmények a „nem oltottsághoz”.

Egydózisú vakcina esetében (ilyen például a Johnson & Johnson Janssen névre hallgató oltóanyaga) a 45 napos határidő az oltás beadásának napja szerint vizsgálandó, kétdózisú oltóanyag esetében pedig az első dózis beadásának napja az irányadó, tehát kétdózisú vakcina esetében a munkavállalónak elegendő a megszabott határidőn belül csupán az első dózist felvennie. A második dózist az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.

A munkáltató természetesen megszabhat hosszabb határidőt is az oltás felvételére, azonban a 45 napos minimumot mindenképpen be kell tartania. Ahogyan az oltás felvételének kötelező előírását, a határidő kialakításának szempontjait sem kell indokolnia a munkáltatónak, arról saját jogkörében maga dönthet.

4. Tájékoztatási kötelezettség

A Kormányrendelet figyelembe veszi azt a körülményt, hogy jelenleg is igen sok ember dolgozik otthonában home-office munkarendben, akiket a munkáltató írásban, papír alapon csak igen körülményesen tudna megszólítani. Ennek megfelelően a munkáltatónak elegendő email útján tájékoztatnia a munkavállalókat arról, hogy a szervezetben dolgozók számára előírja a védőoltást, mint a munkavégzés feltételét, nem szükséges a kollégákat írásban, papír alapon tájékoztatnia a bevezetendő munkáltatói intézkedésről.

5. A védőoltás elmaradásának következményei

A munkáltatónak a tájékoztatásban nem csupán annak tényét szükséges rögzítenie, hogy a védőoltás felvétele kötelező, hanem közölnie kell a kollégákkal az oltásra előírt határidőt, valamint a védőoltás felvétele elmaradásának jogkövetkezményeit.

A munkáltató azon munkavállalók tekintetében, akik a kötelező védőoltást határidőn belül nem vették fel fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Abban az esetben pedig, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésének napjától egy év eltelik és a munkavállaló továbbra sem igazolja oltottságát, úgy a munkáltató a dolgozó jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti. A Kormányrendelet tehát mint azonnali hatályú felmondási ok jelöli meg az oltás felvételének elmaradását, mely alapján a munkajogviszony azonnali hatállyal felmondható.

6. Kinek nem kell?

Nem írható elő kötelezettségként a védőoltás felvétele olyan munkavállalók számára, akik számára az oltás felvétele egészségügyi indokból ellenjavalt és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

Ilyen esetben orvosi szakvéleményt elsősorban a munkáltató szerint illetékes foglalkozás egészségügyi szolgálat szakorvosától kell kérni, ennek hiányában a munkavállaló tevékenységére való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult orvostól, harmadsorban pedig a munkavállaló háziorvosától.Vagyis a munkavállaló nem fordulhat közvetlenül háziorvosához az oltás ellenjavaltságának igazolása érdekében, azt csak akkor teheti meg, ha a foglalkozás egészségügyi szakorvos szakvéleményt valamely okból nem ad ki.

Továbbá a GYES-en, GYED-en lévők, valamint a más okból tartós távollevő munkavállalók sem kötelezhetők a védőoltás felvételére.

7. Érdemes-e kivárni?

A Kormányrendelet, mint a veszélyhelyzet idején kiadott oly sok más kormányrendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályához igazodik, vagyis amennyiben az előbb említett törvény hatályon kívül helyezésre kerül, úgy a Kormányrendelet is hatályát veszti. A törvény jelenleg 2021. december 31-éig hatályos, tehát a mai napi tudásunk szerint a fent részletezett Kormányrendelet is 2021. december 31. napjáig tartalmaz kötelező rendelkezéseket.

Ahogyan azonban a rendkívüli jogrendben hozott törvény hatályát az Országgyűlés már több alkalommal meghosszabbította egyáltalán nem kizárt, hogy a december határidőt követően is fennmaradhat a veszélyhelyzet, ezáltal pedig a korlátozó rendelkezések.

8. Tehető-e kivétel?

Kiemelendő, hogy a munkáltatónak a most bevezetett korlátozások ellenére is meg kell tartania az olyan alapvető munkajogi követelményeket, mint például az egyenlő bánásmód. Ez álláspontunk szerint azt jelenti, hogy a védőoltási kötelezettség nem írható elő általánosságban a munkavállalók számára, a munkáltatónak minden munkavállaló vonatkozásában egyedileg, az adott munkakör sajátosságára tekintettel is vizsgálnia kell, hogy mennyire szükséges és arányos a kötelező oltás elrendelése.

9. Személyes adatkezelés

A Kormányrendelet egy külön szakasza foglalkozik az adatvédelemmel, mely szakasz előírja, hogy a munkáltató, mint személyes adat kezelheti a munkavállalók védettségi igazolványában, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő személyes adatokat. A Kormányrendelet tehát a személyes adatok kezelése terén is „kiterjeszti” a munkáltatók jogkörét és felhatalmazza őket, hogy az eddigieknél jóval szélesebb körben kezeljenek a munkavállalókról személyes adatokat.

Fontos, hogy ebben az esetben is meg kell felelni a vonatkozó adatvédelmi jogi előírásoknak, tehát a munkavállalókat adatkezelési tájékoztató útján tájékoztatni kell az adatkezelések ezen új típusáról és munkáltatóként különös figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy a most tárgyalt személyes adatok többsége különleges személyes adatnak minősül, hiszen azok a munkavállaló egészségi állapotára vonatkoznak.

2021-10-29

Adótanácsadásra van szüksége? Cége nehezen boldogul a számviteli,
munkaügyi problémákkal? Kérjen tőlünk személyre szabott ajánlatot!

Releváns cikkek

Összes olvasása

Legyen mindig naprakész és értesüljön a legfontosabb változásokról!
Iratkozzon fel hírlevelünkre!