SALDO Zrt. logo
Cikkek, hírek

Megjelent a kötelező oltás előírásának részleteit tartalmazó Kormányrendelet

covid védőoltás

Figyelem, ez a cikk több mint egy éve nem frissült!

![saldo_cikk.png](https://saldo.hu/storage/app/uploads/public/617/bb8/cb5/617bb8cb56dbe969208171.png) Az 598/2021. (X.28.) Kormányrendelet legfontosabb munkajogi és adatvédelmi kérdései A Magyar Közlönyben a mai napon jelent meg a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Kormányrendelet, melynek célja, hogy a cégek és vállalkozások jogot kapjanak ara, hogy a munkavégzés feltételeként a koronavírus elleni védőoltás felvételét előírják a munkavállalók számára, ha ezt szükségesnek találják a munkahelyen dolgozók biztonsága érdekében. A Kormányrendelet rendelkezéseit november 1-jétől kell alkalmazni. **1. A munkáltató indoklás nélkül kötelezheti munkavállalóit védőoltás felvételére** A Kormányrendelet megadja a munkáltatóknak azt a lehetőséget, hogy a munkavégzés feltételeként a védőoltás felvételét előírják a munkahelyen dolgozó kollégák számára. Fontos, hogy a Kormányrendelet nem köt indoklási kötelezettséget ezen munkáltatói döntéshez, **vagyis a munkáltató a jogszabályból közvetlenül következően mindenfajta indoklás nélkül írhat elő oltási kötelezettséget a dolgozók számára.** Az oltási kötelezettség azokra a munkavállalókra vonatkozhat, akik a védőoltást 2021. november 1. napja előtt nem vették fel, tehát számukra írható elő a munkavégzés feltételeként az oltási kötelezettség. **2. Kikre vonatkozik?** Bár a Kormányrendelet nem munkavállalókról, hanem „foglalkoztatottakról” beszél, a jogszabály alapvetően a munkajogviszonnyal, illetve a munkaviszony feltételeivel kapcsolatban határoz meg előírásokat. Ebből az következik, hogy **a Kormányrendelet csak a munkajogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalókra irányadó, a munkáltató szervezetnél megbízási, vállalkozási jogviszonyban foglalkoztatottakra nem.** **3. Fontos a határidő** Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy a még oltatlan kollégák számára előírja az oltás kötelező felvételét, úgy meg kell határoznia a védőoltás beadatásának határidejét ezen személyek tekintetében; mely határidő legalább 45 nap kell legyen. Ez azt jelenti, hogy legkorábban december közepétől fűződhetnek tényleges munkajogi jogkövetkezmények a „nem oltottsághoz”. Egydózisú vakcina esetében (ilyen például a Johnson & Johnson Janssen névre hallgató oltóanyaga) a 45 napos határidő az oltás beadásának napja szerint vizsgálandó, kétdózisú oltóanyag esetében pedig az első dózis beadásának napja az irányadó, **tehát kétdózisú vakcina esetében a munkavállalónak elegendő a megszabott határidőn belül csupán az első dózist felvennie. A második dózist az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.** A munkáltató természetesen megszabhat hosszabb határidőt is az oltás felvételére, azonban a 45 napos minimumot mindenképpen be kell tartania. Ahogyan az oltás felvételének kötelező előírását, a határidő kialakításának szempontjait sem kell indokolnia a munkáltatónak, arról saját jogkörében maga dönthet. **4. Tájékoztatási kötelezettség** A Kormányrendelet figyelembe veszi azt a körülményt, hogy jelenleg is igen sok ember dolgozik otthonában home-office munkarendben, akiket a munkáltató írásban, papír alapon csak igen körülményesen tudna megszólítani. Ennek megfelelően a munkáltatónak elegendő email útján tájékoztatnia **a munkavállalókat arról, hogy a szervezetben dolgozók számára előírja a védőoltást, mint a munkavégzés feltételét,** nem szükséges a kollégákat írásban, papír alapon tájékoztatnia a bevezetendő munkáltatói intézkedésről. **5. A védőoltás elmaradásának következményei** A munkáltatónak a tájékoztatásban nem csupán annak tényét szükséges rögzítenie, hogy a védőoltás felvétele kötelező, hanem közölnie kell a kollégákkal az oltásra előírt határidőt, valamint a védőoltás felvétele elmaradásának jogkövetkezményeit. **A munkáltató azon munkavállalók tekintetében, akik a kötelező védőoltást határidőn belül nem vették fel fizetés nélküli szabadságot rendelhet el.** Abban az esetben pedig, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésének napjától egy év eltelik és a munkavállaló továbbra sem igazolja oltottságát, úgy a munkáltató a dolgozó jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti. A Kormányrendelet tehát mint azonnali hatályú felmondási ok jelöli meg az oltás felvételének elmaradását, mely alapján a munkajogviszony azonnali hatállyal felmondható. **6. Kinek nem kell?** Nem írható elő kötelezettségként a védőoltás felvétele olyan munkavállalók számára, akik számára az oltás felvétele egészségügyi indokból ellenjavalt és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Ilyen esetben orvosi szakvéleményt elsősorban a munkáltató szerint illetékes foglalkozás egészségügyi szolgálat szakorvosától kell kérni, ennek hiányában a munkavállaló tevékenységére való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult orvostól, harmadsorban pedig a munkavállaló háziorvosától.**Vagyis a munkavállaló nem fordulhat közvetlenül háziorvosához az oltás ellenjavaltságának igazolása érdekében, azt csak akkor teheti meg, ha a foglalkozás egészségügyi szakorvos szakvéleményt valamely okból nem ad ki.** Továbbá a GYES-en, GYED-en lévők, valamint a más okból tartós távollevő munkavállalók sem kötelezhetők a védőoltás felvételére. **7. Érdemes-e kivárni?** A Kormányrendelet, mint a veszélyhelyzet idején kiadott oly sok más kormányrendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályához igazodik, vagyis amennyiben az előbb említett törvény hatályon kívül helyezésre kerül, úgy a Kormányrendelet is hatályát veszti. A törvény jelenleg 2021. december 31-éig hatályos, tehát a mai napi tudásunk szerint **a fent részletezett Kormányrendelet is 2021. december 31. napjáig tartalmaz kötelező rendelkezéseket.** Ahogyan azonban a rendkívüli jogrendben hozott törvény hatályát az Országgyűlés már több alkalommal meghosszabbította egyáltalán nem kizárt, hogy a december határidőt követően is fennmaradhat a veszélyhelyzet, ezáltal pedig a korlátozó rendelkezések. **8. Tehető-e kivétel?** Kiemelendő, hogy a munkáltatónak a most bevezetett korlátozások ellenére is meg kell tartania az olyan alapvető munkajogi követelményeket, mint például az egyenlő bánásmód. Ez álláspontunk szerint azt jelenti, hogy **a védőoltási kötelezettség nem írható elő általánosságban a munkavállalók számára, a munkáltatónak minden munkavállaló vonatkozásában egyedileg, az adott munkakör sajátosságára tekintettel is vizsgálnia kell, hogy mennyire szükséges és arányos a kötelező oltás elrendelése.** **9. Személyes adatkezelés** A Kormányrendelet egy külön szakasza foglalkozik az adatvédelemmel, mely szakasz előírja, hogy a munkáltató, mint személyes adat kezelheti a munkavállalók védettségi igazolványában, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő személyes adatokat. A Kormányrendelet tehát a személyes adatok kezelése terén is „kiterjeszti” a munkáltatók jogkörét és felhatalmazza őket, hogy az eddigieknél jóval szélesebb körben kezeljenek a munkavállalókról személyes adatokat. Fontos, hogy ebben az esetben is meg kell felelni a vonatkozó adatvédelmi jogi előírásoknak, tehát **a munkavállalókat adatkezelési tájékoztató útján tájékoztatni kell az adatkezelések ezen új típusáról és munkáltatóként különös figyelemmel kell lenni arra a körülményre, hogy a most tárgyalt személyes adatok többsége különleges személyes adatnak minősül,** hiszen azok a munkavállaló egészségi állapotára vonatkoznak.

2021-10-29

Keressen minket!

Hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot!

Releváns cikkek

Összes olvasása

Iratkozzon fel a SALDO hírlevelére
és mi naprakészen tartjuk adóügyekben!