Kire vonatkoznak a munkavédelmi szabályok és miért fontos a kockázatértékelés?
Munkavédelmi kockázatértékelés, egyéni védőeszközök, munkavédelmi oktatás, munkabaleset: mindenki számára ismerős fogalmak, azonban a tartalmuk és céljuk sokszor ismeretlen a munkáltatók számára. A munkavédelem az egyik olyan terület a vállalkozások életében, amelyre gyakran „szükséges rosszként” vagy „felesleges kiadásként” tekintenek, ellenben egy jól működő munkavédelmi rendszer hosszú távon jó befektetés lehet. Nem csak a munkavédelmi bírságok elkerülése, hanem a munkabalesetekkel/foglalkozási megbetegedésekkel összefüggésben indított kártérítési eljárások során is kulcsfontosságú ez a terület.
A tavalyi évben több, mint 300 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki a hatóságok, ez önmagában is elgondolkodtató adat.
A munkavédelem célja azonban a biztonságos munkakörnyezet kialakítása és a munkavállalók egészségének a védelme. A mindennapok során ezért nem csak az a fontos, hogy a szabályoknak megfelelő dokumentumok sorakozzanak a polcokon, hanem azok valódi funkcióinak megvalósulása is. Köztudott, hogy a munkavédelem szaktevékenység, azaz többek között az említett „paprímunkát” is munkavédelmi szakember és munkaegészségügyi szakember végezheti el. Ez a kötelezettség még a legkisebb vállalkozások esetében is fennáll, amennyiben legalább egy munkavállalót foglalkoztatnak. Mindez tevékenységi körtől függetlenül kötelező, így a szellemi tevékenységet végző munkáltatókra is vonatkozik. Bár a képernyő előtt végzett munka esetén jóval kevesebb az esély a fizikai sérülésekre/kockázatokra, mint egy gyártó üzemben, azonban munkavédelmi szempontból ezek a munkakörök is számos veszélynek vannak kitéve, mint pl.: stressz, kiégés, látásromlás, gerincbántalmak.
A munkavédelem akkor működik jól, ha nem csak a szabályok vannak meg, hanem azok betartására is figyel valaki. Éppen ezért fontos, hogy legyen olyan személy, aki képviseli a dolgozók érdekeit, figyel a biztonságra, és segít a munkavédelmi szabályok betartásában. Ebben és a munkáltató és a szakemberek közötti együttműködés hatékonyságának növelésében a jól képzett munkavédelmi képviselő jelenti a megoldást. A kötelező éves továbbképzéseken és a kapcsolattartás által tájékozódik a legfrissebb szabályozásokról, amelyek hatással lehetnek a meglévő munkavédelmi rendszerre. A jogszabályváltozások követése és a tájékozódás különösen fontos, gondoljunk az elmúlt években bekövetkezett munkavédelmi szabályok módosításakor a médiában megjelent dezinformációkra, amelyek alapján sok munkáltató nem tudta eldönteni, hogy pl. szüksége van-e a foglalkozás-egészségügyi orvosra és az orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzésére. Vagy az új agrárminisztériumi rendeletre, amely munkavédelmi szabálysértések esetén visszakövetelhetővé teszi a támogatásokat. Vagy az új, kkv-k biztonságos munkahely kialakítását szorgalmazó pályázatra, amellyel akár több milliós eszközök beszerzése is lehetségessé válhat, de mégis kevés munkáltató értesült róla.
Tehát, kire is vonatkoznak a munkavédelmi szabályok és miért fontos a kockázatértékelés? Kinek kell megtartani a munkavédelmi oktatást és miért nem töltheti ki a munkáltató a munkabaleseti jegyzőkönyvet? Kell vagy nem kell foglalkozás-egészségügyi orvos? Mi is pontosan ez az agrárminisztériumi rendelet és a kkv-s pályázat? Szeptember 25-én könnyen érthető és átfogó formában választ kaphat valamennyi kérdésre.
Kérdése merült fel a témával kapcsolatban? Kérje ajánlatunkat – töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat, örömmel segítünk! ⬇️