Örökléssel megszerzett ingatlan értékesítésének adókötelezettsége.
Az szja bevallás határidejének közeledtével végig kell gondolnia az embernek, hogy milyen jellegű jövedelmei keletkeztek az elmúlt évben, amiről számot kell adni az szja bevallásban és amit adott esetben adófizetési kötelezettség is terhel. Ilyen lehet például az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem. Az ingatlan értékesítésből származó jövedelem adókötelezettségének meghatározásánál akkor merül fel az adókötelezettség meghatározása, ha az ingatlan több, mint 5 éve van a tulajdonunkban. Ha az eladott ingatlan több, mint 5 évig volt a tulajdonunkban, akkor – speciális szabályoktól eltekintve - nem keletkezik adókötelezettség, és ezt az szja bevallásban sem kell szerepeltetni.
Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem esetében bevétel az az összeg, amelyet a magánszemély ellenértékként megkap a vevőtől. A bevétel megszerzésének napja az a nap, amikor az adásvételi szerződést a Földhivatal érkeztető bélyegzővel ellátja. A bevétellel szemben a magánszemély költséget tud elszámolni. A legfontosabb költségelem az ingatlan megszerzésére fordított összege. Az ingatlan megszerzésére fordított összeg meghatározását az Szja tv. tartalmazza. Első sorban megszerzésre fordított összeg az ingatlanért fizetett ellenérték. Amennyiben nem fizettünk ellenértéket, mert pl. az ingatlant öröklés jogcímén szereztük, akkor a megszerzésre fordított összeg egyenes ági rokontól örökölt ingatlan esetében a hagyatéki végzésben feltüntetett összeg.
Példa: Anna szüleitől örökölt egy ingatlant. Az Édesapja 2016-ban halt meg. Az ingatlan értékét a hagyatéki végzésben 2016-ban 35 millió forintra értékelték. Anna az ingatlan felét ebben az évben örökölte meg, a másik fele az Édesanyja tulajdona maradt. Az Édesanya 2020-ban halt meg, így ebben az évben megörökölte az ingatlan másik felét is, így az egész ingaltan a tulajdonába került. Az Édesanyjától örökölt ingatlanrész esetében a hagyatéki végzés 40 millió forintra értékelte az ingatlant. Anna úgy döntött 2022-ben, hogy értékesíti az ingaltant. Az ingatlant végül 45 millió forintért értékesítette 2022-ben. Hogyan alakul az adókötelezettség?
szerzés éve |
2016 (ingatlan 1/2) |
2020 (ingatlan 1/2) |
szerzési érték |
17.500.000,-Ft |
20.000.000,- Ft |
eladási ár (bevétel) 2022-ben |
22.500.000,- Ft |
22.500.000,- Ft |
egyéb levonás |
- |
2.500.000x10%-a az évek múlása miatt (250.000 ,- Ft) |
jövedelem |
- |
2.250.000,- Ft |
adókötelezettség |
- |
2.250.000x15%= 337.500,- Ft |
Fenti példából látható, hogy Anna az ingatlan felét több, mint 5 éve szerezte, így az ingatlan ezen része után az 5 éven túli szerzés miatt nem keletkezik adókötelezettség függetlenül attól, hogy mennyiért adta el az ingatlant.
A 2020-ban örökölt rész tekintetében azonban nem telt el 5 év, így ott meg kell vizsgálni, hogy a hagyatéki végzésben meghatározott összegnél magasabban tudta-e értékesíteni Anna az ingatlant. Jelen esetben az akkori hagyatéki értékhez képest az ingatlan fele vonatkozásában 2,5 millió Ft különbség van. Amennyiben más költsége (pl.: értéknövelő beruházás egy felújítás kapcsán) nem volt, akkor a különbözetet tovább lehet csökkenteni az Szja tv.-ben meghatározott hányaddal annak okán, hogy hány év telt el a szerzés és az értékesítés között. Jelen esetben a bevétel-költség különbözetének 90%-át kell adóalapnak tekinteni, mert az értékesítés a szerzést követő 2. évben történt. Az adóalap után az adó mértéke 15%. Ezt a magánszemélynek az adóévről készített bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni, ami 2022-es értékesítés esetében 2023. május 22. lesz. Ingatlan értékesítés esetében számtalan eset fordulhat elő, ami megnehezíti adott esetben a magánszemély adókötelezettségének meghatározását.
Amennyiben szja bevallással kapcsolatos kérdése van, forduljon tanácsadóinkhoz bizalommal! Hívjon minket telefonon, vagy várjuk megkeresését a tanacsadas@saldo.hu e-mail címre.