Jogszerű-e 15 Ft/km-nél alacsonyabb normaköltség térítése?

Kiküldetés során gyakran előfordul, hogy a munkavállaló saját tulajdonú, vagy közeli hozzátartozója tulajdonában lévő személygépkocsit használ hivatali, üzleti célból.

Az Mt. 51. § (2) bekezdése szerint munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni. Amennyiben tehát a munkavállaló a munkáltató érdekében, a munkaviszony teljesítésével összefüggésben használja a saját személygépkocsiját, úgy az azzal összefüggésben felmerülő szükséges és indokolt költséget meg kell téríteni. A személygépkocsi hivatali célú használatával az üzemanyag fogyasztás ténylegesen felmerülő költség, így azt meg kell téríteni a munkáltatónak, viszont a szükséges és indokolt költségen felüli térítés összege a munkáltató hatáskörébe tartozik.

Az Szja tv. a munkáltató által fizetett költségtérítés adókötelezettségét határozza meg, annak szükségességét és összegét nem, azt célszerű – a viták elkerülése érdekében – belső szabályzatban rögzíteni.

Az Szja tv. 3. számú mellékletének II. 6/a) pontja az igazolás nélkül elszámolható költségek között az alábbi költségekről rendelkezik:

• az üzemanyag-fogyasztási norma szerinti költség – legfeljebb a NAV által közzétett üzemanyagár figyelembevételével, valamint
• a kilométerenként 15 Ft összegű általános személygépkocsi-normaköltség, amely az üzemanyagon felüli, a gépjárműhasználattal összefüggő egyéb általános kiadásokat (például amortizációt) fedezi.

Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja alapján a magánszemélynél, igazolás nélkül elszámolható költségtérítést a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azaz kvázi „adómentesen” kifizethető, amennyiben kiküldetési rendelvény alapján kifizetett összeg a jogszabályban meghatározott mértéket (az előző bekezdés szerint az üzemanyag költséget és kilométerenként a 15 Ft-ot) nem haladja meg.

Ez a 15 Ft/km-es normaköltség összeg az Szja tv. 3. számú melléklete szerint az igazolás nélkül elszámolható költség felső határa, ugyanakkor fontos, hogy a jogszabály nem határoz meg minimális összeget. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató dönthet úgy, hogy a személygépkocsi használatáért 15 Ft/km-nél alacsonyabb vagy magasabb normaköltséget térít meg, amennyiben azt belső szabályzatban vagy megállapodásban rögzíti.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a munkáltató saját hatáskörben határozhatja meg a személygépkocsi hivatali célú használatára tekintettel az üzemanyag- fogyasztási normán felül a kilométerenkénti normaköltség összegét. Ez lehet az Szja tv. szerinti 15 Ft/km összegnél alacsonyabb, de magasabb összeg is. Az igazolás nélkül elszámolható összeg (15 Ft/km) alatti kifizetést a fentiek értelmében a magánszemélynél a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, tehát kvázi adómentes, azonban a 15 Ft/km feletti összegben történő normaköltség meghatározás már a munkavállaló jogviszonyos jövedelmeként lesz adó- és járulékköteles juttatás.

Célszerű azonban belső szabályzatban rögzíteni a kiküldetésekhez kapcsolódó költségtérítések elszámolási szabályait és a kilométerenként fizetett normaköltség mértékét, ez biztosítja az átláthatóságot, egységes gyakorlatot.

Szakértői szolgáltatásunk keretében készséggel állunk rendelkezésükre szabályzatkészítés, vagy meglévő szabályzatuk aktualizálásában.

Keressen minket bizalommal, kérje ajánlatunkat – töltse ki kapcsolatfelvételi űrlapunkat! ⬇️