A transzferárakat érintő adatszolgáltatási kötelezettség mellett viszonylag kevés szó esik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény további, szokásos piaci ár meghatározását érintő változásairól, amire azonban szintén érdemes felkészülni a kapcsolt vállalkozásoknak.

A Tao. tv. 18. § (11) bekezdése kimondja, hogy amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül helyezkedik el, akkor az adózónak nincs lehetősége transzferár növelő, illetve csökkentő tételeket alkalmazni. Ebbe álláspontunk szerint beletartozik a transzferár kiigazító számviteli bizonylatokkal történő év végi kiigazítás is, mivel ezek jogalapját a szokásos piaci ártól történő eltérés alapozza meg (a jogszabályhely indokolása szerint a Tao. tv. 18. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti adóalap kiigazító tétel alkalmazását helyettesíti).

A Tao. tv. 18. § (12) bekezdése pedig kimondja, hogy amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül esik, úgy a szokásos piaci árat fő szabályként a szokásos piaci ár-tartomány középértékére (mediánjára) kell kiigazítani, kivéve, ha az adózó transzferár dokumentációval igazolja, hogy a szokásos piaci ár egy mediántól eltérő érték.

A fentiek alapján álláspontunk szerint a kapcsolt vállalkozásoknak év közben érdemes az árképzésüket úgy kialakítani, hogy az alkalmazott ellenérték/jövedelmezőség a szokásos piaci ártartományon belül, az általuk kívánt értéken helyezkedjen el, ugyanis a Tao. tv. 18. § (11) bekezdése szerint a tartományon belül nem fognak tudni kiigazítani, amennyiben pedig az alkalmazott ár a szokásos piaci ártartomány alatt helyezkedik el, úgy a Tao. tv. 18. § (12) bekezdése szerint a kiigazítás egyből a középértékre történik.

Ez szemléltetésképpen egy 10 milliárd forint árbevételű rutin tevékenységet végző disztribútor esetében, aki 1%-os (100 millió forint) jövedelmezőséget realizál – a szokásos piaci ártartomány pedig 2,5-6,5% interkvartilis tartomány, 5% mediánnal – a kiigazítás az 5%-ra történik, amely a 150 millió forint adóalap kiigazítás helyett 400 millió forint kiigazítást eredményez.

Fontos továbbá megjegyezni azt is, hogy a mediánra történő kiigazítás könnyen kettős adóztatást eredményezhet egy olyan országgal szemben, ahol a kiigazítás a szokásos piaci ár-tartomány szélső értékére történik.